2013. március 15., 08:202013. március 15., 08:20
Be sem fért minden érdeklődő a kolozsvári Német Kulturális Központ és a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem által közösen szervezett eseményre. A szervezők elmondták: a kiállítás egy hónapja alatt több kísérő rendezvényt, köztük egy műhelymunkát is szerveznek a tárlat termében, hogy a látogatók többször is visszatérjenek, ne csupán egyszeri alkalommal tekintsék meg a kiállítást.
Nyitásként Herta Müller stockholmi, a Nobel-díj átvételekor mondott beszédét vetítették le, majd Ernest Wichner, a Literaturhaus Berlin igazgatója, az írónő személyes ismerőse és Corina Bernic – a Müller-szövegek román fordítója – beszélgetése avatta be a nézőket a kulisszatitkokba. A beszélgetésen elhangzott: Herta Müller, mielőtt írásra adta volna a fejét, egy romániai sodronygyárban dolgozott fordítóként, ugyanis az egykori Kelet-Németországból (Német Demokratikus Köztársaság) is érkeztek alkatrészek, a hozzájuk tartozó használati utasításokat, technikai leírásokat kellett lefordítania.
Itt tapasztalhatta meg testközelből a kommunista rezsim embertelenségét is. Télen fűtetlen műhelycsarnokokban dolgoztak az emberek, az ablakok be voltak törve, az áramszolgáltatást órákra leállították. Amikor a titkosszolgálat be akarta szervezni besúgónak, Herta Müller egyenesen megmondta a szekus tisztnek: azért nem súg be, mert nem ilyen a természete. Ettől a pillanattól kezdve persze a rendszer ellenségének számított.
A sors iróniája, hogy amikor 1987-ben sikerült disszidálnia az akkori Nyugat-Németországba (Német Szövetségi Köztársaság), az ottani titkosszolgálat nézte őt kommunista kémnek. Szóba került Radu Tinu egykori temesvári titkosszolgálati főnök is, aki a mai napig büszke arra, hogy személyesen szerelte fel a lehallgató készülékeket Herta Müller egykori lakásában. Corina Bernic megjegyezte: Tinu ma is él és virul, igazgató az egyik temesvári gyárban.
A beszélgetés során ugyanakkor Müller irodalmi tevékenységét is részletesen bemutatták, videobejátszásokkal szemléltetve. A német írónő egyik nyilatkozatában arra a kérdésre, hogy egyfajta kulturális ellenállásnak tartja-e, hogy ő és több társa nem a kommunista rendszer szája íze szerint írt, határozottan kijelentette: nem! Hozzáfűzte: az, amit ők tettek, önkifejezés volt, nem ellenállás. A saját önbecsülésük mellett tartottak ki, nem a rendszerrel szemben fejtettek ki ellenállást. A tárlat április 4-éig, naponta 10 és 16 óra között látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Látogatottsági adatok