Fotó: Facebook/Muzeul de Arta Cluj Napoca
A jól ismert fametszetek, portrék és tájképek mellett Gy. Szabó Béla néhány munkaeszköze is megtekinthető a kolozsvári tárlaton. Kiderül, az erdélyi fametszés megújítójaként és legjelentősebb 20. századi képviselőjeként ismert művész jelentőset alkotott más technikákkal is.
2017. augusztus 07., 11:132017. augusztus 07., 11:13
Ferenczy Miklós lelkipásztornak köszönhetjük, hogy Erdély egyik legjelentősebb művészének, Gy. Szabó Bélának a hagyatéka gondosan van ápolva, és időnként a nagy nyilvánosság elé kerül. Mivel a Szépművészeti Múzeumban jelenleg egy európai gondolkodású kultúrember tölti be az igazgatói teendőket, az ő és a hagyaték gondozójának találkozásából eseményszámba menő dolog sült ki.
és több mint száz darabot mutat be, közöttük a művész munkaeszközeit is. A tárlat kurátora Bordás Beáta művészettörténész, akinek – saját bevallása szerint – ez az első olyan nagyszabású kiállítása, ahol egyedül bábáskodott a kiállított műalkotások felett.
Az 1905. augusztus 26-án Gyulafehérváron vasutas szülők gyermekeként született
ám ahogyan a mostani kiállításból is kiderül, a művész jelentőset alkotott más technikákkal is.
Fotó: Facebook/Muzeul de Arta Cluj Napoca
Hat évtizedes munkássága alatt – ahogyan a múzeum által közreadott igen hasznos katalógusból kiderül – a művész mintegy 1400 fametszet mellett körülbelül 15 000 szén- és tusrajzot, közel 200 olajképet és csaknem 2000 pasztellt készített.
A mostani kiállításon a nagyközönség először láthatja például a groteszk, szimbólumokban gazdag, zaklatott hatású Látomásos önarckép című fametszetét, valamint életében soha be nem mutatott olajfestményeit.
A jelen tárlat érdekessége a művész munkaeszközeinek kiállítása. A látogatókat minden bizonnyal lenyűgözi egyebek mellett a metszéshez használt fa – vagyis a negatív –, amelyen hihetetlen aprólékossággal van kidolgozva a papírra kerülő alkotás.
Szinte felfoghatatlan türelmet és tehetséget igényel ennek kimetszése, melyek segítségével Gy. Szabó Béla többek között albumokat készített (Liber Miserorum, Liber Vagabundi), és könyveket illusztrált (Dante: La Divina Commedia).
Csodálatra méltó, hogy a művész viszonylag egyszerű szerszámokkal milyen nagyszerű alkotásokat hozott létre.
hiszen Gy. Szabó egészen fiatal vonásaitól idős arcáig periodikusan megörökítette önmagát az utókor számára.
És ezt nem valami önző gondolattól vezérelve, hiszen ugyanolyan művészi alkotásokat jelentenek, mint barangolásai során Olaszországban, Belgiumban, Mexikóban, Kínában, Bulgáriában vagy a Balaton vidékén készült művei. A négylábú, zsebre vágható apró székecske pedig, amelytől utazásai során Gy. Szabó sosem vált meg, a jelen kiállítás egyik kuriózuma.
Fotó: Facebook/Muzeul de Arta Cluj Napoca
Művészi halhatatlanságát hangsúlyozta a megnyitón a múzeum igazgatója, Lucian Nastasă-Kovács, aki szerint
Az igazgató nem véletlenül hívta fel a jelenlevők figyelmét arra, hogy jól nézzék meg az alkotások alatt szereplő dátumokat is, hiszen az 1985. november 30-án, nyolcvanéves korában Kolozsváron elhunyt művész egyes alkotásaival jócskán megelőzte korát.
A Szépművészeti Múzeumban nyílt Gy. Szabó Béla gyűjteményes kiállítás szeptember 3-áig látogatható a Bánffy-palota emeleti termeiben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírálta Cannes-ból való visszatérése után a román államot Cristian Mungiu filmrendező, aki Fjord című filmjével Arany Pálmát nyert a filmfesztivál szombat esti díjkiosztó gáláján.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Először találkozik erdélyi olvasóival Krasznahorkai László, aki június 2-án, kedden Marosvásárhelyen vesz részt író–olvasó találkozón.
Oscar-díjas rendezők új filmjei, személyes dokumentumfilmek és provokatív társadalmi történetek is helyet kaptak a 25. TIFF Magyar Napján. A magyar filmművészet ismert alkotói mellett fiatal rendezők munkái is szerepelnek az filmszemle idei válogatásában.
A kortárs lengyel drámairodalom egyik legfontosabb alkotójának darabjából készülő produkció premierjét tartja a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Béres Attila rendezésében.
Újabb magyar sikernek tapsolt perceken át a cannes-i közönség: Nemes Jeles László vasárnap bemutatott új filmjét, a Moulint mintegy tízperces álló ováció követte a vetítés után.
Nicole Kidman is részt vett Constantin Brâncuși Danaida című szobrának népszerűsítésében, amely végül csillagászati összegért kelt el New York-i Christie’s aukcióján. A neves román szobrászművész múzsája Pogány Margit magyar festőművész volt.
Nadia Comăneci lesz a jubileumi 25. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál nyitógálájának díszvendége: a legendás román tornásznő jelenlétében exkluzív részletet vetítenek a róla készülő dokumentumfilmből a Kolozsvár Főterén szervezett eseményen.
Ősbemutatót tart a Kolozsvári Magyar Opera a 90. születésnapját ünneplő Bodor Ádám író tiszteletére, a Nikita című darabot opera-performansz formájában láthatja a közönség.
Restaurált klasszikusokkal idézik meg Fábri Zoltán életművét Bukarestben, Kolozsváron és Temesváron. A magyar filmtörténet egyik legnagyobb rendezőjének három emblematikus alkotását vetítik május és június során.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!