Fotó: Facebook/Muzeul de Arta Cluj Napoca
A jól ismert fametszetek, portrék és tájképek mellett Gy. Szabó Béla néhány munkaeszköze is megtekinthető a kolozsvári tárlaton. Kiderül, az erdélyi fametszés megújítójaként és legjelentősebb 20. századi képviselőjeként ismert művész jelentőset alkotott más technikákkal is.
2017. augusztus 07., 11:132017. augusztus 07., 11:13
Ferenczy Miklós lelkipásztornak köszönhetjük, hogy Erdély egyik legjelentősebb művészének, Gy. Szabó Bélának a hagyatéka gondosan van ápolva, és időnként a nagy nyilvánosság elé kerül. Mivel a Szépművészeti Múzeumban jelenleg egy európai gondolkodású kultúrember tölti be az igazgatói teendőket, az ő és a hagyaték gondozójának találkozásából eseményszámba menő dolog sült ki.
és több mint száz darabot mutat be, közöttük a művész munkaeszközeit is. A tárlat kurátora Bordás Beáta művészettörténész, akinek – saját bevallása szerint – ez az első olyan nagyszabású kiállítása, ahol egyedül bábáskodott a kiállított műalkotások felett.
Az 1905. augusztus 26-án Gyulafehérváron vasutas szülők gyermekeként született
ám ahogyan a mostani kiállításból is kiderül, a művész jelentőset alkotott más technikákkal is.
Fotó: Facebook/Muzeul de Arta Cluj Napoca
Hat évtizedes munkássága alatt – ahogyan a múzeum által közreadott igen hasznos katalógusból kiderül – a művész mintegy 1400 fametszet mellett körülbelül 15 000 szén- és tusrajzot, közel 200 olajképet és csaknem 2000 pasztellt készített.
A mostani kiállításon a nagyközönség először láthatja például a groteszk, szimbólumokban gazdag, zaklatott hatású Látomásos önarckép című fametszetét, valamint életében soha be nem mutatott olajfestményeit.
A jelen tárlat érdekessége a művész munkaeszközeinek kiállítása. A látogatókat minden bizonnyal lenyűgözi egyebek mellett a metszéshez használt fa – vagyis a negatív –, amelyen hihetetlen aprólékossággal van kidolgozva a papírra kerülő alkotás.
Szinte felfoghatatlan türelmet és tehetséget igényel ennek kimetszése, melyek segítségével Gy. Szabó Béla többek között albumokat készített (Liber Miserorum, Liber Vagabundi), és könyveket illusztrált (Dante: La Divina Commedia).
Csodálatra méltó, hogy a művész viszonylag egyszerű szerszámokkal milyen nagyszerű alkotásokat hozott létre.
hiszen Gy. Szabó egészen fiatal vonásaitól idős arcáig periodikusan megörökítette önmagát az utókor számára.
És ezt nem valami önző gondolattól vezérelve, hiszen ugyanolyan művészi alkotásokat jelentenek, mint barangolásai során Olaszországban, Belgiumban, Mexikóban, Kínában, Bulgáriában vagy a Balaton vidékén készült művei. A négylábú, zsebre vágható apró székecske pedig, amelytől utazásai során Gy. Szabó sosem vált meg, a jelen kiállítás egyik kuriózuma.
Fotó: Facebook/Muzeul de Arta Cluj Napoca
Művészi halhatatlanságát hangsúlyozta a megnyitón a múzeum igazgatója, Lucian Nastasă-Kovács, aki szerint
Az igazgató nem véletlenül hívta fel a jelenlevők figyelmét arra, hogy jól nézzék meg az alkotások alatt szereplő dátumokat is, hiszen az 1985. november 30-án, nyolcvanéves korában Kolozsváron elhunyt művész egyes alkotásaival jócskán megelőzte korát.
A Szépművészeti Múzeumban nyílt Gy. Szabó Béla gyűjteményes kiállítás szeptember 3-áig látogatható a Bánffy-palota emeleti termeiben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!