Márton Árpád csíkszeredai képzőművész Élet-Jelek című kiállítását nyitották meg a kaposvári Vaszary Képtárban a 2014-es Rippl-Rónai Fesztivál keretében.
2014. május 28., 19:182014. május 28., 19:18
Csíkszereda Kaposvár testvérvárosa, és az elmúlt évek során a két település között egyre több kulturális kapocs jött létre.
„Hamarosan a Csíki Székely Múzeumban Rippl Rónai József munkáiból nagyszabású kiállítás lesz megtekinthető, cserében addig a kaposváriak Márton Árpád munkáit látogathatják” – mondta el lapunknak Antal Attila alpolgármester.
Márton Árpád megtiszteltetésnek vette a felkérést, mivel ekkora kiállítótérben még nem mutathatta be alkotásait.
„Arra gondoltam, megtörténhet, hogy többé nem adódik ilyen alkalom, ezért 1954-től, vagyis a középiskolai évektől kezdve 2014-ig, ami belefér, mindent kiállítok. Igaz, így is csak öt munkámat kellett kölcsönözzem a 102-ből a kiállítás idejére, a többi alkotás a műtermemben rendelkezésre állt. Nagyon jól fogadták a kiállítást, melyet Kaposvár polgármestere nyitott meg és Szücs György, valamint Banner Zoltán művészettörténészek méltattak” – mesélte a képzőművész.
„Merítsünk erőt és büszkeséget Márton Árpád festményeiből” – ezt kívánta Kaposvár polgármestere, Szita Károly a tárlatnyitón. Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán pedig úgy vélte, hogy ezek a festmények, pasztellek a székely ember helytállását fogalmazzák meg. Banner Zoltán művészettörténész kiemelte: „Márton Árpád a székely festőiskola harmadik nemzedékének tagjaként példaszerűen képviseli ezt az értékmegőrző hivatást”.
Ahogy az alkotótól megtudtuk, a kiállítás jó keresztmetszete életpályájának. „Az alkotói pályám kezdetéről is vittem festményeket, amelyeken még nagyon érződik a Nagybányai Festőiskola és Munkácsy Mihály vagy Paál László hatása. Nagyon jól látszik, hogy honnan indultam, ugyanakkor ez tükrözi azt is, hogy 18 éves koráig milyen képzőművészeti nevelést kapott Marosvásárhelyen egy diák, az 50-es években. Ráneveltek minket arra, hogy a klasszikus magyar képzőművészet a gyökerünk, és ehhez kell kiforrott alkotóként is viszonyulni, igazodni” – mutatott rá a művész.
Amint visszaemlékezett, a főiskolán alkotta meg az első emberalakos kompozíciókat, a Parasztbánat és A kenyérszelő című képeket, amelyek megjelölték számára az utat, amelyet a későbbiekben bejárt. „Ugyanide tartoznak a Jó reggelt nap, a Vajúdás és a Föld fiai című kompozíciók, végül pedig az utóbbi években készített pasztellképeimből vittem el úgy 15-öt” – ismertette a tárlat anyagát a képzőművész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!