2011. február 16., 09:572011. február 16., 09:57
A rendező-producer Feo Aladagnak a legjobb forgatókönyvért járó díjat ítélték oda. A legjobb színésznőnek járó elismerést is a filmben szereplő Sibel Kekilli kapta, a legjobb operatőr díja pedig az alkotást fényképező Judith Kaufmanné lett. A német filmkritikusok pénzjutalommal nem járó díját 1968 óta osztják ki. Ez az egyetlen olyan német filmes elismerés, amelyről kizárólag a kritikusok döntenek. A bécsi születésű rendező, színésznő, producer Aladag filmje egy Németországban élő török család drámáját mutatja be a „becsületbeli emberölés” problematikája mentén.
Eközben már a kritikusok is megtalálták a maguk esélyesét az Aranymedvére, igaz, még nem látták az összes versenyfilmet. A Berliner Zeitung latolgatásai szerint Paula Markovitch spanyol filmje, az El Premio (A díj) viheti haza a Berlin jelképének számító medveszobrot. A lap le is vezette „számításait”, ezek szerint a versenyben lévő 16 filmből négy rögtön kiesik, mert délutánra tették sajtó- és zsűrivetítésüket. Így a Yelling to the Sky, a Tarr Béla rendezte A torinói ló, az Un Mundo Misterioso és az Odem nem nyerhet, a Berlinalén ugyanis még soha nem diadalmaskodott olyan film, amelynek délután volt a vetítése. „A zsűrinek egyszerűen nem fekszik ez az időpont” – írta a lap. Kiesik a Margin Call című Wall Street-dráma is, pedig a kritikusoknak eddig ez tetszett a legjobban. De előbb fog amerikai szerző Nobel-díjat kapni, mint hogy amerikai film nyerjen Berlinben – jegyzi meg a Berliner Zeitung. Nem nyerhet a Les Contes de la Nuit című animációs film sem, épp azért, mert a közönség java része „gyermekinek” tartja a műfajt. A Schlafkrankheit (Álomkór) című filmmel a lap szerint az a baj, hogy túlságosan férfiközpontú, a nemzetközi zsűriben pedig több a nő. Hasonló gondok merülhetnek fel Ralph Fiennes rendezői bemutatkozásával, a Coriolanus című filmmel is. A német múlttal foglalkozó filmek Németországon kívül senkit sem érdekelnek – írják a kritikusok, akik szerint a dél-koreai filmtől nem lehet sokat várni, így maradnak azok az alkotások, amelyek „nehéz sorsú lányokról szólnak”. Ebben pedig az argentin katonai junta hajnalán játszódó El Premio a legjobb – szögezte le a Berliner Zeitung. Egyébként tegnap este mutatták be Berlinben az Aranymedvéért versengő magyar rövidfilmet, Kárpáti György Mór Erdő című alkotását. A film fekete-fehér, a hetvenes évek vége felé játszódik, a Hármashatár-hegyen és a Normafánál forgatták.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.