2012. október 22., 08:032012. október 22., 08:03
Az idei kitüntetéseket odaítélő kuratórium titkára, Szinger András, az Artisjus főigazgatója, elnöke Závada Pál, tagja Ilia Mihály, Keresztesi József és Lator László volt. A Déry Tibor-díjat, a legelső olyan irodalmi elismerést, amelyet magánvagyonból alapítottak, minden évben olyan alkotónak ítélik oda, akik a magyar irodalom művelésében kimagasló eredményeket értek el.
A Déry Tibor Alapítvány az író özvegyének végakaratából jött létre, aki vagyonát a magyar államra hagyta azzal a feltétellel, hogy annak értékesítése után a befolyt összeg kamataiból kimagasló irodalmi tevékenységű művészeket díjazzanak. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át.
Demény Péter író, költő, szerkesztő, műfordító 1972-ben született Kolozsváron. A kolozsvári egyetem magyar–román szakán szerezte diplomáját, ahol ma a modern magyar irodalmat oktatja. Dolgozott kiadónál, napi- és hetilapnál, jelenleg a Látó című folyóirat esszérovatát szerkeszti, illetve a Román Kulturális Intézet vezetőtanácsának tagja. Az alkotót méltató Papp Sándor Zsigmond szerint költészete, prózája és esszéi a csendes szemlélődés, a keserű bölcsesség mintadarabjai. Első verseskötete Ikarosz imája címmel 1994-ben jelent meg, ezt követte a Bolyongás 1997-ben, a Beszélgetés a tükörrel on-line kötet 2004-ben, majd A fél flakon 2007-ben. 2009-ben gyerekverskötete, 2011-ben meseregénye jelent meg.
Bán Zsófia 1957-ben született Rio de Janeiróban. Az ELTE angol–francia szakán diplomázott. Prózájában és esszéiben gyakran foglalkozik kép és szöveg összefüggéseivel, a képek kultúra- és identitásformáló hatásával. Závada Pál méltatásában arról beszélt, hogy aki elolvassa az Esti iskola vagy az Amikor még csak... novelláit, látja, hogy „nagyvonalú íveket húz korok, nyelvek, stílusok, műfajok és kultúralenyomatok között”.
Imre Flóra 1961-ben született Budapesten, 1985-ben magyar–latin szakos tanári és ógörög filológusi diplomát szerzett, azóta gimnáziumi tanár, jelenleg Horatius politikai költészetéről írja disszertációját. Munkássága révén Horatius és Lucanus munkáit ismerhetjük meg magyarul. Szolláth Dávid irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa. 20. századi magyar irodalmat tanít a Pécsi Tudományegyetemen, tagja volt a James Joyce Ulyssesének új fordítását készítő csapatnak. Főbb kutatási területe Mészöly Miklós munkássága, illetve a magyar irodalmi baloldal a két világháború között.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.