2011. február 11., 10:202011. február 11., 10:20
Annak ellenére, hogy a színmű a talán legismertebbnek számító orosz drámaíró kevésbé játszott darabja, Harsányi Zsolt örömmel vállalta színpadra állítását. Az elmúlt években a Marosvásárhelyen élő és oktató, szabadúszó rendező kizárólag kortárs szerzők műveihez nyúlt. „Megérett bennem ez az örök érvényű problémákat feldolgozó darab, melynek karakteres szövegét Csehov még diákként írta” – magyarázta Harsányi, aki azt is elmondta, hogy ennek ellenére a Platonov ősbemutatójára nagyon későn, jóval a szerző halála után került sor. Ez annak tulajdonítható, hogy a kézirat mindössze 1920-ban, Csehov moszkvai széfjének a felszámolásakor került elő. Szerepösszevonásokkal és szövegkivágásokkal a rendező és munkatársa, Csép Zoltán dramaturg mintegy felére csökkentette az eredetileg négyfelvonásos, időtartamában a Hamletet is leköröző darabot. Harsányi megpróbálja kibontani a Csehov-szöveg sajátosan összetett viszonyrendszereit, s egy, a mai korban is érvényes problémaként, a kortárs színjátszás eszközeivel – nagy hangsúlyt fektetve az akusztikus effektusokra és a fényhasználatra – mutatja be a Platonov történetét.
A dráma alapproblémája, hogy egy olyan világban, amelyben az élethelyzetek nagyon erősen meghatározzák az emberek életlehetőségeit, hogyan lehet létezni, megőrizni az egyéniséget és a nemesebb ambíciókat, mi hiteles és mi hamis az emberben, az emberi kapcsolatokban. A Platonov a magányosság különös tragikomédiája, ahol a címszereplő egyfajta abszurd anti-Don Juanként jelenik meg. Menekül az őt üldöző nők elől, de ezekben a szerelmi viszonyokban éli át létezésének leglényegesebb vonását: a magányt.
Harsányi Zsolt szerint Csehov üzenete a lehető legaktuálisabbnak számít – általában, de a marosvásárhelyi színházban is. „Mint minden darabban, a Platonovban is képtelenek Csehov szereplői cselekedni, inkább halogatják a megoldásokat, másoktól várva a megváltást. Így az élet szép lassan ledarálja őket. Sajnos ugyanez a csehovi állapot uralkodik a vásárhelyi színházban is, ahol emberek menekülnek a döntés elől másoktól várva a megoldást” – vont párhuzamot a csehovi és a való világ között a rendező, aki nehezményezte, hogy gyakran csak mostoha körülmények között próbálhatott.
A péntek esti bemutató alkalmával nemcsak az évtizedekkel ezelőtt játszott Platonov tér vissza a marosvásárhelyi színpadra, hanem Zalányi Gyula, a társulat ’89 előtt Magyarországra távozott tagja is.
Az előadás szereplői: Bartha László Zsolt, Bekő Fóri Zenkő e. h., Berekméri Katalin, Bokor Barna, Fülöp Beáta, Gecse Ramóna, Kelemen Barna, Korpos András, László Csaba, Meszesi Oszkár, Moldován Orsolya, Ördög Miklós Levente, Tompa Klára és Zalányi Gyula m. v. Rendező: Harsányi Zsolt, munkatársai: Adrian Ganea e. h. (díszlettervező), Török Ilka e. h. (jelmeztervező), Bányai Tamás (fénytervező), Kis-Luca Kinga (koreográfus), Csép Zoltán (dramaturg), Dull János (zene), Csíki Zsolt (rendezőasszisztens).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok