2011. február 11., 10:202011. február 11., 10:20
Annak ellenére, hogy a színmű a talán legismertebbnek számító orosz drámaíró kevésbé játszott darabja, Harsányi Zsolt örömmel vállalta színpadra állítását. Az elmúlt években a Marosvásárhelyen élő és oktató, szabadúszó rendező kizárólag kortárs szerzők műveihez nyúlt. „Megérett bennem ez az örök érvényű problémákat feldolgozó darab, melynek karakteres szövegét Csehov még diákként írta” – magyarázta Harsányi, aki azt is elmondta, hogy ennek ellenére a Platonov ősbemutatójára nagyon későn, jóval a szerző halála után került sor. Ez annak tulajdonítható, hogy a kézirat mindössze 1920-ban, Csehov moszkvai széfjének a felszámolásakor került elő. Szerepösszevonásokkal és szövegkivágásokkal a rendező és munkatársa, Csép Zoltán dramaturg mintegy felére csökkentette az eredetileg négyfelvonásos, időtartamában a Hamletet is leköröző darabot. Harsányi megpróbálja kibontani a Csehov-szöveg sajátosan összetett viszonyrendszereit, s egy, a mai korban is érvényes problémaként, a kortárs színjátszás eszközeivel – nagy hangsúlyt fektetve az akusztikus effektusokra és a fényhasználatra – mutatja be a Platonov történetét.
A dráma alapproblémája, hogy egy olyan világban, amelyben az élethelyzetek nagyon erősen meghatározzák az emberek életlehetőségeit, hogyan lehet létezni, megőrizni az egyéniséget és a nemesebb ambíciókat, mi hiteles és mi hamis az emberben, az emberi kapcsolatokban. A Platonov a magányosság különös tragikomédiája, ahol a címszereplő egyfajta abszurd anti-Don Juanként jelenik meg. Menekül az őt üldöző nők elől, de ezekben a szerelmi viszonyokban éli át létezésének leglényegesebb vonását: a magányt.
Harsányi Zsolt szerint Csehov üzenete a lehető legaktuálisabbnak számít – általában, de a marosvásárhelyi színházban is. „Mint minden darabban, a Platonovban is képtelenek Csehov szereplői cselekedni, inkább halogatják a megoldásokat, másoktól várva a megváltást. Így az élet szép lassan ledarálja őket. Sajnos ugyanez a csehovi állapot uralkodik a vásárhelyi színházban is, ahol emberek menekülnek a döntés elől másoktól várva a megoldást” – vont párhuzamot a csehovi és a való világ között a rendező, aki nehezményezte, hogy gyakran csak mostoha körülmények között próbálhatott.
A péntek esti bemutató alkalmával nemcsak az évtizedekkel ezelőtt játszott Platonov tér vissza a marosvásárhelyi színpadra, hanem Zalányi Gyula, a társulat ’89 előtt Magyarországra távozott tagja is.
Az előadás szereplői: Bartha László Zsolt, Bekő Fóri Zenkő e. h., Berekméri Katalin, Bokor Barna, Fülöp Beáta, Gecse Ramóna, Kelemen Barna, Korpos András, László Csaba, Meszesi Oszkár, Moldován Orsolya, Ördög Miklós Levente, Tompa Klára és Zalányi Gyula m. v. Rendező: Harsányi Zsolt, munkatársai: Adrian Ganea e. h. (díszlettervező), Török Ilka e. h. (jelmeztervező), Bányai Tamás (fénytervező), Kis-Luca Kinga (koreográfus), Csép Zoltán (dramaturg), Dull János (zene), Csíki Zsolt (rendezőasszisztens).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok