
2013. február 11., 07:172013. február 11., 07:17
Több százan mulattak szombaton este a budapesti Petőfi-csarnokban rendezett 17. Csángó bálon, amelyet idén Petrás Incze János klézsei pap 200. születési évfordulójának szenteltek a szervezők, a Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület.
A cél változatlan, jelezték a közkedvelt rendezvény házigazdái: felhívni a közvélemény figyelmét a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető, kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra, ugyanakkor újabb támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását és felemelkedését célzó erőfeszítésekhez. Az idei bál műsorszerkezete sem tért el különösebben a korábbi évek hagyományaitól – az első programpontot leszámítva. Az est ugyanis a Tytti Isohookana-Asunmaa asszony, Finnország korábbi kulturális minisztere, az Európa Tanács Tudományos, Kulturális és Oktatási Bizottságának volt tagja köszöntőbeszédével kezdődött, akinek tavaly megjelent, Csángó körkép című munkája újabb kiadást ért meg. A folytatásban Diószegi László rendezésében félszáz táncos, zenész és énekes révén a közönség bepillantást nyerhetett a csángó zene- és tánckultúrába, Csoma Gergely ihletett előadásában pedig Petrás János levelei rajzolták fel a csángóság 19. századi képét.
A lényeg azonban csak ezután következett. A bál fokozatosan felöltötte a mulatság jellegét, több együttes és zenekar produkciójára százak kapcsolódtak be a közös táncba. Barátok találtak egymásra, új ismerettségek szövődtek, mint egykoron a zárt, de mégis nyíltszívű csángó társadalomban. Régi táncházasok és kíváncsi kezdők egyaránt részt vettek a multaságban. Az idő előrehaladtával egyre inkább előtérbe kerültek a profi táncosok – köztük a Felszállott a páva című vetélkedő sztárjai –, akik révén a zenekarok előtt elkezdődött a legények igazi virtuóz vetélkedése – akár egy igazi bálban. Sűrű hóesésben búcsúztak egymástól hajnalban a legkitartóbbak. Egyesek autóbuszon indultak hazafelé, a messzi Csángóföldre, a helyiek pedig a 70-es trolibuszon zsúfolódtak össze a jövőre, veletek ugyanitt elcsépelt, mégis lélekmelengető búcsúval.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.