
2013. február 11., 07:172013. február 11., 07:17
Több százan mulattak szombaton este a budapesti Petőfi-csarnokban rendezett 17. Csángó bálon, amelyet idén Petrás Incze János klézsei pap 200. születési évfordulójának szenteltek a szervezők, a Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület.
A cél változatlan, jelezték a közkedvelt rendezvény házigazdái: felhívni a közvélemény figyelmét a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető, kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra, ugyanakkor újabb támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását és felemelkedését célzó erőfeszítésekhez. Az idei bál műsorszerkezete sem tért el különösebben a korábbi évek hagyományaitól – az első programpontot leszámítva. Az est ugyanis a Tytti Isohookana-Asunmaa asszony, Finnország korábbi kulturális minisztere, az Európa Tanács Tudományos, Kulturális és Oktatási Bizottságának volt tagja köszöntőbeszédével kezdődött, akinek tavaly megjelent, Csángó körkép című munkája újabb kiadást ért meg. A folytatásban Diószegi László rendezésében félszáz táncos, zenész és énekes révén a közönség bepillantást nyerhetett a csángó zene- és tánckultúrába, Csoma Gergely ihletett előadásában pedig Petrás János levelei rajzolták fel a csángóság 19. századi képét.
A lényeg azonban csak ezután következett. A bál fokozatosan felöltötte a mulatság jellegét, több együttes és zenekar produkciójára százak kapcsolódtak be a közös táncba. Barátok találtak egymásra, új ismerettségek szövődtek, mint egykoron a zárt, de mégis nyíltszívű csángó társadalomban. Régi táncházasok és kíváncsi kezdők egyaránt részt vettek a multaságban. Az idő előrehaladtával egyre inkább előtérbe kerültek a profi táncosok – köztük a Felszállott a páva című vetélkedő sztárjai –, akik révén a zenekarok előtt elkezdődött a legények igazi virtuóz vetélkedése – akár egy igazi bálban. Sűrű hóesésben búcsúztak egymástól hajnalban a legkitartóbbak. Egyesek autóbuszon indultak hazafelé, a messzi Csángóföldre, a helyiek pedig a 70-es trolibuszon zsúfolódtak össze a jövőre, veletek ugyanitt elcsépelt, mégis lélekmelengető búcsúval.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.