2010. január 19., 10:052010. január 19., 10:05
Magyarország és Románia viszonya már a nyolcvanas évek első felében megromlott, Ceauşescu a magyar kártya kijátszásával akarta tompítani a szociális elégedetlenséget.
A diktátor ugyanakkor idegesen nézte a magyar politikai változásokat. Számára Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése a kommunista világrenddel szembeni provokáció volt, amire hathatós választ kívánt adni. 1989 második felében tovább nőtt a feszültég a két ország között.
Az újratemetés után pár nappal a magyar állambiztonsági szolgálat a következőt jelentette: „Romániából érkezett személyek biztos értesülésként azt híresztelik, hogy a román hadvezetés ez év őszére – október és november – tervbe vett egy Magyarország elleni katonai offenzívát. Állítólag meg vannak győződve arról, hogy gyorsan, számottevő katonai akadályba nem ütközve jutnak el a Tisza vonaláig, még mielőtt a magyar hadsereg mozgósítani tudná dunántúli egységeit.”
A temesvári események utáni napokban Magyarországon sokan tartottak attól, hogy Ceauşescu hatalma megmentése érdekében kalandor akcióra szánja el magát, de ugyanakkor a románok is féltek egy esetleges magyar beavatkozástól. Keleti György, aki ekkor a honvédelmi miniszter sajtófőnöke volt, a mai műsorban arról beszél, hogy 1989-ben tényleg reális veszélye volt-e egy esetleges román–magyar katonai összecsapásnak.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.