2011. április 19., 08:392011. április 19., 08:39
Sikert aratott a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a magyarországi Katona Imre rendezte A téboly hétköznapjai című álomjátékával vasárnap este. Amint arról korábban már beszámoltunk, a gyergyószentmiklósi társulat párhuzamosan két darabot próbált az elmúlt időszakban, a vasárnap bemutatott álomjáték próbáival párhuzamosan készítették elő a szülővárosába nemrég hazaköltözött Dézsi Szilárd irányításával Georg Büchner Woyzeck című drámáját is, amelynek bemutatója ma 19 órától lesz.
„A Woyzeck az európai drámairodalom egyik legmegrázóbb darabja” – mondta Dézsi Szilárd sajtótájékoztatóján, kifejtve, hogy noha Büchner befejezetlen művét már csaknem minden műfajban – musical, film, rajzfilm formában is – feldolgozták, továbbra is komoly kihívást jelent a rendezők számára. Büchner három darabját – a Leonce és Lénát, Danton halálát és a Woyzecket – egyébként máig csaknem mindegyik színház műsorára tűzi, a Leonce és Lénát a Figura is játszotta már. A Woyzeck mellesleg valós történeten alapul, ugyanis Büchner utolsó darabjában egy 1821-ben elkövetett gyilkosság híranyagait, orvosi jegyzőkönyveit használta kiindulópontként. A történet szerint egy féltékeny borbélylegény szerelmi féltésből hét tőrszúrással végez kedvesével, amiért nyilvánosan kivégzik. Az 1837-ben elhunyt Büchner négy szövegváltozatot készített, azonban korai halála meggátolta a darab befejezését.
„Woyzeck egyszerre gyilkos és áldozat” – magyarázta Dézsi Szilárd kifejtve, hogy a főhős egy környezete által kiszolgáltatott ember, aki befelé menekül és saját mitológiát alkot magának. Aki nem őrültebb, mint a többiek, csak egy sajátos belső logika szerint létezik és sikertelen kitörési „mutatványában” válik egyszerre bűnözővé és kiszolgáltatottá. A rendező szerint az előadás sajátossága a rendhagyó térkezelés, vagyis a stúdió-előadás a nagyszínpadon zajlik, miközben az üres nézőtér is „szereplője” az előadásnak. Woyzeck szerepében Szabó Eduárdot láthatja a közönség, Marie-t Máthé Annamária alakítja, a kikiáltó, a doktor és a tamburmajor szerepét pedig Mosu Norbert-László játssza. Az előadás díszletét és jelmzeit a rendező tervezte, a korreográfus Kalmár Attila.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
szóljon hozzá!