Bródy Sándor író 150. születési évfordulójának tiszteletére nyílt kiállítás a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Ferenc-rendi kolostor refektóriumában hétfő délután.
2013. augusztus 19., 18:442013. augusztus 19., 18:44
2013. augusztus 19., 18:472013. augusztus 19., 18:47
A kiállítást a szervező, Szántai János kolozsvári író nyitotta meg, aki röviden összefoglalta Bródy életét, kiemelve végtelen jókedvét, szenvedélyes és bohém írói mivoltát. „Téged az Isten jókedvében teremtett Bródy Sándor\" – írja róla kortársa, Móricz Zsigmond, és ez sok mindent elmond a kolozsvári kötődéssel is rendelkező íróról.
Szántai felvezetőjét követően Oroszi Judit, az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár könyvtárosa köszöntötte az érdeklődőket. Elmondta – a kiállítás Bródy Sándor 150. születési évfordulójának alkalmából állították össze, a tárlat mögött pedig nagy intézményi és szakmai összefogás áll, hiszen az összeállításban a könyvtárnak segítséget nyújtott a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Bródy Sándor Alapítvány, a Kaláka Fesztivál Szervező Bizottsága és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár is. Oroszi Judit köszönetet mondott Alexander Bródynak, Bródy Sándor Amerikában élő unokájának, aki az író hagyatékát őrzi és ápolja, így rengeteg fotót és kéziratot adott át a kutatócsapatnak.
A kiállítás már Egerben is látható volt, hét hónapon keresztül, Kolozsvár a második helyszín, de a vándortárlat úti céljai között szerepel minden olyan település, amely valamilyen szinten kapcsolódik Bródy Sándorhoz. A kiállításon H. Szilasi Ágota művészettörténész, a tárlat kurátora vezette végig az érdeklődőket, bemutatva Bródy életrajzát és jelentősebb irodalmi műveiről is beszélt. A fotókat, magyarázó szövegeket tartalmazó pannókon kívül a refektórium egyik sarkában egy hangdobozt is elhelyeztek, amelyről az ide látogatok novellákat illetve különböző írásokat hallhatnak erdélyi színészek előadásában. A kiállítás az egri Bródy Sándor és Városi Könyvtár projektjeként a 34. Kaláka Fesztivál keretében valósult meg. Látogatható naponta 10-18 óra között.
Bródy Sándor író, drámaíró, publicista 1863-ban született Egerben, 1924-ben hunyt el Budapesten. Hatással volt többek között Ady Endrére – főként publicisztikai szempontból –, Móricz Zsigmondra, Krúdy Gyulára és Molnár Ferencre. 1884-ben, Pestre költözése után sikerült megjelentetnie első, Nyomor című novelláskötetét, és Faust orvos című regényét, amely nagy visszhangot váltott ki, sokan a magyar Zolát látták benne, aki Jókai mellett nagy példaképe volt.
Kolozsváron mintegy egy évet töltött, 1889-ben az Erdélyi Képes Újságot, majd a Kolozsvári Életet szerkesztette. A jóképű, szenvedélyes Bródy még Kolozsvárra érkezése után elcsábította a korszak ismert színésznőjét, Hunyady Margitot, akitől egy törvénytelen gyermeke is született, Hunyady Sándor, aki szintén az irodalmi pályán indult el később. Budapestre visszatérve a Jövendő című folyóiratot is szerkesztette, amelyet a Nyugat előfutárának tartanak. Utolsó jelentős munkáját, a Rembrandtról, az elmagányosodott, megöregedett művészről írt novellaciklusát, épp hogy be tudta fejezni, majd maga is magányosan, anyagi gondoktól gyötörve hunyt el. Az író első regénye megjelenésekor mindössze 21 éves volt, az emlékére alapított Bródy Sándor-díjat minden évben egy-egy elsőkötetes prózaíró veheti át.
Oroszhegyi Tünde
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!