Bródy Sándor író 150. születési évfordulójának tiszteletére nyílt kiállítás a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Ferenc-rendi kolostor refektóriumában hétfő délután.
2013. augusztus 19., 18:442013. augusztus 19., 18:44
2013. augusztus 19., 18:472013. augusztus 19., 18:47
A kiállítást a szervező, Szántai János kolozsvári író nyitotta meg, aki röviden összefoglalta Bródy életét, kiemelve végtelen jókedvét, szenvedélyes és bohém írói mivoltát. „Téged az Isten jókedvében teremtett Bródy Sándor\" – írja róla kortársa, Móricz Zsigmond, és ez sok mindent elmond a kolozsvári kötődéssel is rendelkező íróról.
Szántai felvezetőjét követően Oroszi Judit, az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár könyvtárosa köszöntötte az érdeklődőket. Elmondta – a kiállítás Bródy Sándor 150. születési évfordulójának alkalmából állították össze, a tárlat mögött pedig nagy intézményi és szakmai összefogás áll, hiszen az összeállításban a könyvtárnak segítséget nyújtott a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Bródy Sándor Alapítvány, a Kaláka Fesztivál Szervező Bizottsága és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár is. Oroszi Judit köszönetet mondott Alexander Bródynak, Bródy Sándor Amerikában élő unokájának, aki az író hagyatékát őrzi és ápolja, így rengeteg fotót és kéziratot adott át a kutatócsapatnak.
A kiállítás már Egerben is látható volt, hét hónapon keresztül, Kolozsvár a második helyszín, de a vándortárlat úti céljai között szerepel minden olyan település, amely valamilyen szinten kapcsolódik Bródy Sándorhoz. A kiállításon H. Szilasi Ágota művészettörténész, a tárlat kurátora vezette végig az érdeklődőket, bemutatva Bródy életrajzát és jelentősebb irodalmi műveiről is beszélt. A fotókat, magyarázó szövegeket tartalmazó pannókon kívül a refektórium egyik sarkában egy hangdobozt is elhelyeztek, amelyről az ide látogatok novellákat illetve különböző írásokat hallhatnak erdélyi színészek előadásában. A kiállítás az egri Bródy Sándor és Városi Könyvtár projektjeként a 34. Kaláka Fesztivál keretében valósult meg. Látogatható naponta 10-18 óra között.
Bródy Sándor író, drámaíró, publicista 1863-ban született Egerben, 1924-ben hunyt el Budapesten. Hatással volt többek között Ady Endrére – főként publicisztikai szempontból –, Móricz Zsigmondra, Krúdy Gyulára és Molnár Ferencre. 1884-ben, Pestre költözése után sikerült megjelentetnie első, Nyomor című novelláskötetét, és Faust orvos című regényét, amely nagy visszhangot váltott ki, sokan a magyar Zolát látták benne, aki Jókai mellett nagy példaképe volt.
Kolozsváron mintegy egy évet töltött, 1889-ben az Erdélyi Képes Újságot, majd a Kolozsvári Életet szerkesztette. A jóképű, szenvedélyes Bródy még Kolozsvárra érkezése után elcsábította a korszak ismert színésznőjét, Hunyady Margitot, akitől egy törvénytelen gyermeke is született, Hunyady Sándor, aki szintén az irodalmi pályán indult el később. Budapestre visszatérve a Jövendő című folyóiratot is szerkesztette, amelyet a Nyugat előfutárának tartanak. Utolsó jelentős munkáját, a Rembrandtról, az elmagányosodott, megöregedett művészről írt novellaciklusát, épp hogy be tudta fejezni, majd maga is magányosan, anyagi gondoktól gyötörve hunyt el. Az író első regénye megjelenésekor mindössze 21 éves volt, az emlékére alapított Bródy Sándor-díjat minden évben egy-egy elsőkötetes prózaíró veheti át.
Oroszhegyi Tünde
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
szóljon hozzá!