Elfelejtett Móricz-drámát visznek színre idén a mikházi Csűrszínházban. A Boszorkány című darab a bűbájosság miatt halálra ítélt Báthori Anna és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szerelmét mutatja be – kicsit a Nyárádmentére és a Csűrszínházra adaptálva.
2013. július 24., 16:522013. július 24., 16:52
A Boszorkányt hetek óta próbálják a színészek, a nyilvános főpróbát július 25-én, csütörtökön, a bemutatót július 26-án, pénteken tartják a Csűrszínházban, 27-én, szombaton még egyszer játsszák a drámát. Az utóbbi években szokássá vált, hogy a hagyományos Csűrszínházi Napok mellett egyéb programokkal is készülnek a Mikházán. Immár harmadik éve, hogy egy előadás ott és oda készül el, a nyárádmenti mikroszínpadra.
Az előadások rendezője évről évre Török Viola, aki idén sajátosan természetközeli, nyárádmenti hangulatú darabot választott a vidéki környezethez. \"Figyelek arra, hogy a környezethez illő darabot válasszak. Móricz Boszorkány című drámájának története tulajdonképpen az Erdély-trilógia része\" – mondta a darabválasztásról a rendező. Bár Móricz a budapesti Nemzeti Színház felkérésére írta meg a darabot, végül Pécsett volt az ősbemutató. A rendező szerint valamikor a \'70-es években Sepsiszentgyörgyön is bemutatták, de azóta nem került színpadra.
Érdekesség, hogy 2009-ben mutatták be Vásárhelyen Závada Pál Bethlen című darabját, amely kortárs alkotás és ugyancsak ezt a szerelmi szálat dolgozza fel az Erdély-trilógiából, Bethlen Gábor alakjára fókuszálva. \"Móricz inkább Báthori Anna alakjára összpontosít. Színháztörténeti szempontból azért érdekes, mert ebben a darabban más képet fest Báthori Annáról, mint a trilógiában\" – fogalmazott a rendező, rámutatva, hogy míg az Erdély-trilógiában gonosz, megrontó, csábító asszonyként jelenik meg Báthori Anna, a darabban csupán egy vadóc lány, aki nem szereti a társadalmi konvenciókat. Báthori Annát feltevésekre, babonákra hivatkozva – két kortársnőjével együtt – halálra ítélték boszorkányság vádjával.
\"Az a célom, hogy mai szemmel úgymond újraértelmezzük a boszorkánytörténeteket. Annak idején, aki értett a gyógyító füvekhez, vagy nem egyházi énekeket énekelt, már boszorkánynak, varázslónak számított. Vajon hogyan látjuk ma ezeket?\" – teszi fel a darabban is a kérdést a rendező. Az előadásban Kiss Bora Zsuzsanna, Ritziu Ilka Krisztina, Boros Csaba, Kinda Szilárd, Szélyes Ferenc és Moréh Boglárka lép fel, zenei vezető Könczei Árpád, a koreográfia Benő Barna Zsolt, a jelmez Szélyes Andrea Natália munkája. Az előadások 21 órától kezdődnek.
Szász Cs. Emese
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!