
Elfelejtett Móricz-drámát visznek színre idén a mikházi Csűrszínházban. A Boszorkány című darab a bűbájosság miatt halálra ítélt Báthori Anna és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szerelmét mutatja be – kicsit a Nyárádmentére és a Csűrszínházra adaptálva.
2013. július 24., 16:522013. július 24., 16:52
A Boszorkányt hetek óta próbálják a színészek, a nyilvános főpróbát július 25-én, csütörtökön, a bemutatót július 26-án, pénteken tartják a Csűrszínházban, 27-én, szombaton még egyszer játsszák a drámát. Az utóbbi években szokássá vált, hogy a hagyományos Csűrszínházi Napok mellett egyéb programokkal is készülnek a Mikházán. Immár harmadik éve, hogy egy előadás ott és oda készül el, a nyárádmenti mikroszínpadra.
Az előadások rendezője évről évre Török Viola, aki idén sajátosan természetközeli, nyárádmenti hangulatú darabot választott a vidéki környezethez. \"Figyelek arra, hogy a környezethez illő darabot válasszak. Móricz Boszorkány című drámájának története tulajdonképpen az Erdély-trilógia része\" – mondta a darabválasztásról a rendező. Bár Móricz a budapesti Nemzeti Színház felkérésére írta meg a darabot, végül Pécsett volt az ősbemutató. A rendező szerint valamikor a \'70-es években Sepsiszentgyörgyön is bemutatták, de azóta nem került színpadra.
Érdekesség, hogy 2009-ben mutatták be Vásárhelyen Závada Pál Bethlen című darabját, amely kortárs alkotás és ugyancsak ezt a szerelmi szálat dolgozza fel az Erdély-trilógiából, Bethlen Gábor alakjára fókuszálva. \"Móricz inkább Báthori Anna alakjára összpontosít. Színháztörténeti szempontból azért érdekes, mert ebben a darabban más képet fest Báthori Annáról, mint a trilógiában\" – fogalmazott a rendező, rámutatva, hogy míg az Erdély-trilógiában gonosz, megrontó, csábító asszonyként jelenik meg Báthori Anna, a darabban csupán egy vadóc lány, aki nem szereti a társadalmi konvenciókat. Báthori Annát feltevésekre, babonákra hivatkozva – két kortársnőjével együtt – halálra ítélték boszorkányság vádjával.
\"Az a célom, hogy mai szemmel úgymond újraértelmezzük a boszorkánytörténeteket. Annak idején, aki értett a gyógyító füvekhez, vagy nem egyházi énekeket énekelt, már boszorkánynak, varázslónak számított. Vajon hogyan látjuk ma ezeket?\" – teszi fel a darabban is a kérdést a rendező. Az előadásban Kiss Bora Zsuzsanna, Ritziu Ilka Krisztina, Boros Csaba, Kinda Szilárd, Szélyes Ferenc és Moréh Boglárka lép fel, zenei vezető Könczei Árpád, a koreográfia Benő Barna Zsolt, a jelmez Szélyes Andrea Natália munkája. Az előadások 21 órától kezdődnek.
Szász Cs. Emese
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!