
Ledobott, de fel nem robbant bombákról szól az idei Velencei Biennále magyar pavilonja. A projektet először Nagyváradon mutatta be sajtótájékoztatón a művész, Asztalos Zsolt, illetve Uhl Gabriella kurátor.
2013. május 01., 18:452013. május 01., 18:45
A biennále tavaly ősszel meghirdetett magyarországi pályázatára rekordszámú, tizenkilenc munka érkezett, a nyolcfős zsűrinek Ujvárossy László, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészet szakának alapító-oktatója is tagja volt.
Gulyás Gábor, a Velencei Biennále nemzeti biztosa a váradi sajtótájékoztatón elmondta: azért esett a zsűri választása Asztalos Zsolt Kilőtték, de nem robbant fel című pályamunkájára, mert bár üzenete a fesztivál pavilonjain gyorsan átsétáló nézők számára is könnyen érthető, tematikája mégis összetett, elmélyülésre is alkalmas. Uhl Gabriella, a kiállítás kurátora elmondta: a húsz videót magába foglaló installációban bemutatott tárgyak bárki számára ismerősek, hiszen fel nem robbant bombákat Európa számos, korábban háborúk sújtotta pontján mai napig találnak. „Ezek a robbanótestek itt maradnak köztünk, emlékeztetve minket a konfliktusokra” – magyarázta el a kurátor. Asztalos Zsolt képzőművész elmondása szerint a sorsukat be nem töltött robbanófejek komplex metaforákat hordoznak, így installációja sem elsősorban harcászati eszközök puszta bemutatása, hanem a ma is létező, elfojtott feszültségek feltárása.
A magyar pavilon bejáratától számított első, kisebb teremben a Magyarországon talált, fel nem robbant bombák elhelyezkedését tekinthetik majd át a látogatók egy térkép segítségével. A nagyteremben kap helyet maga az installáció: tévéképernyőkön a bombák képei lesznek láthatók, a hangaláfestés pedig mindennapi zajokból áll, például mosogatás, tévékapcsolgatás vagy utcai tüntetés hangjaiból. A munkának fontos része az installáció nevét viselő internetes oldal, amelyen az alkotók felhívására bárki megoszthat olyan történeteket, amelyek az elfojtott feszültségekről, ki nem mondott konfliktusokról szólnak. A magyar pavilon május végén nyílik Velencei Biennálén.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
szóljon hozzá!