Ledobott, de fel nem robbant bombákról szól az idei Velencei Biennále magyar pavilonja. A projektet először Nagyváradon mutatta be sajtótájékoztatón a művész, Asztalos Zsolt, illetve Uhl Gabriella kurátor.
2013. május 01., 18:452013. május 01., 18:45
A biennále tavaly ősszel meghirdetett magyarországi pályázatára rekordszámú, tizenkilenc munka érkezett, a nyolcfős zsűrinek Ujvárossy László, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészet szakának alapító-oktatója is tagja volt.
Gulyás Gábor, a Velencei Biennále nemzeti biztosa a váradi sajtótájékoztatón elmondta: azért esett a zsűri választása Asztalos Zsolt Kilőtték, de nem robbant fel című pályamunkájára, mert bár üzenete a fesztivál pavilonjain gyorsan átsétáló nézők számára is könnyen érthető, tematikája mégis összetett, elmélyülésre is alkalmas. Uhl Gabriella, a kiállítás kurátora elmondta: a húsz videót magába foglaló installációban bemutatott tárgyak bárki számára ismerősek, hiszen fel nem robbant bombákat Európa számos, korábban háborúk sújtotta pontján mai napig találnak. „Ezek a robbanótestek itt maradnak köztünk, emlékeztetve minket a konfliktusokra” – magyarázta el a kurátor. Asztalos Zsolt képzőművész elmondása szerint a sorsukat be nem töltött robbanófejek komplex metaforákat hordoznak, így installációja sem elsősorban harcászati eszközök puszta bemutatása, hanem a ma is létező, elfojtott feszültségek feltárása.
A magyar pavilon bejáratától számított első, kisebb teremben a Magyarországon talált, fel nem robbant bombák elhelyezkedését tekinthetik majd át a látogatók egy térkép segítségével. A nagyteremben kap helyet maga az installáció: tévéképernyőkön a bombák képei lesznek láthatók, a hangaláfestés pedig mindennapi zajokból áll, például mosogatás, tévékapcsolgatás vagy utcai tüntetés hangjaiból. A munkának fontos része az installáció nevét viselő internetes oldal, amelyen az alkotók felhívására bárki megoszthat olyan történeteket, amelyek az elfojtott feszültségekről, ki nem mondott konfliktusokról szólnak. A magyar pavilon május végén nyílik Velencei Biennálén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!