
Ledobott, de fel nem robbant bombákról szól az idei Velencei Biennále magyar pavilonja. A projektet először Nagyváradon mutatta be sajtótájékoztatón a művész, Asztalos Zsolt, illetve Uhl Gabriella kurátor.
2013. május 01., 18:452013. május 01., 18:45
A biennále tavaly ősszel meghirdetett magyarországi pályázatára rekordszámú, tizenkilenc munka érkezett, a nyolcfős zsűrinek Ujvárossy László, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészet szakának alapító-oktatója is tagja volt.
Gulyás Gábor, a Velencei Biennále nemzeti biztosa a váradi sajtótájékoztatón elmondta: azért esett a zsűri választása Asztalos Zsolt Kilőtték, de nem robbant fel című pályamunkájára, mert bár üzenete a fesztivál pavilonjain gyorsan átsétáló nézők számára is könnyen érthető, tematikája mégis összetett, elmélyülésre is alkalmas. Uhl Gabriella, a kiállítás kurátora elmondta: a húsz videót magába foglaló installációban bemutatott tárgyak bárki számára ismerősek, hiszen fel nem robbant bombákat Európa számos, korábban háborúk sújtotta pontján mai napig találnak. „Ezek a robbanótestek itt maradnak köztünk, emlékeztetve minket a konfliktusokra” – magyarázta el a kurátor. Asztalos Zsolt képzőművész elmondása szerint a sorsukat be nem töltött robbanófejek komplex metaforákat hordoznak, így installációja sem elsősorban harcászati eszközök puszta bemutatása, hanem a ma is létező, elfojtott feszültségek feltárása.
A magyar pavilon bejáratától számított első, kisebb teremben a Magyarországon talált, fel nem robbant bombák elhelyezkedését tekinthetik majd át a látogatók egy térkép segítségével. A nagyteremben kap helyet maga az installáció: tévéképernyőkön a bombák képei lesznek láthatók, a hangaláfestés pedig mindennapi zajokból áll, például mosogatás, tévékapcsolgatás vagy utcai tüntetés hangjaiból. A munkának fontos része az installáció nevét viselő internetes oldal, amelyen az alkotók felhívására bárki megoszthat olyan történeteket, amelyek az elfojtott feszültségekről, ki nem mondott konfliktusokról szólnak. A magyar pavilon május végén nyílik Velencei Biennálén.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!