Ledobott, de fel nem robbant bombákról szól az idei Velencei Biennále magyar pavilonja. A projektet először Nagyváradon mutatta be sajtótájékoztatón a művész, Asztalos Zsolt, illetve Uhl Gabriella kurátor.
2013. május 01., 18:452013. május 01., 18:45
A biennále tavaly ősszel meghirdetett magyarországi pályázatára rekordszámú, tizenkilenc munka érkezett, a nyolcfős zsűrinek Ujvárossy László, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészet szakának alapító-oktatója is tagja volt.
Gulyás Gábor, a Velencei Biennále nemzeti biztosa a váradi sajtótájékoztatón elmondta: azért esett a zsűri választása Asztalos Zsolt Kilőtték, de nem robbant fel című pályamunkájára, mert bár üzenete a fesztivál pavilonjain gyorsan átsétáló nézők számára is könnyen érthető, tematikája mégis összetett, elmélyülésre is alkalmas. Uhl Gabriella, a kiállítás kurátora elmondta: a húsz videót magába foglaló installációban bemutatott tárgyak bárki számára ismerősek, hiszen fel nem robbant bombákat Európa számos, korábban háborúk sújtotta pontján mai napig találnak. „Ezek a robbanótestek itt maradnak köztünk, emlékeztetve minket a konfliktusokra” – magyarázta el a kurátor. Asztalos Zsolt képzőművész elmondása szerint a sorsukat be nem töltött robbanófejek komplex metaforákat hordoznak, így installációja sem elsősorban harcászati eszközök puszta bemutatása, hanem a ma is létező, elfojtott feszültségek feltárása.
A magyar pavilon bejáratától számított első, kisebb teremben a Magyarországon talált, fel nem robbant bombák elhelyezkedését tekinthetik majd át a látogatók egy térkép segítségével. A nagyteremben kap helyet maga az installáció: tévéképernyőkön a bombák képei lesznek láthatók, a hangaláfestés pedig mindennapi zajokból áll, például mosogatás, tévékapcsolgatás vagy utcai tüntetés hangjaiból. A munkának fontos része az installáció nevét viselő internetes oldal, amelyen az alkotók felhívására bárki megoszthat olyan történeteket, amelyek az elfojtott feszültségekről, ki nem mondott konfliktusokról szólnak. A magyar pavilon május végén nyílik Velencei Biennálén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!