Ledobott, de fel nem robbant bombákról szól az idei Velencei Biennále magyar pavilonja. A projektet először Nagyváradon mutatta be sajtótájékoztatón a művész, Asztalos Zsolt, illetve Uhl Gabriella kurátor.
2013. május 01., 18:452013. május 01., 18:45
A biennále tavaly ősszel meghirdetett magyarországi pályázatára rekordszámú, tizenkilenc munka érkezett, a nyolcfős zsűrinek Ujvárossy László, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészet szakának alapító-oktatója is tagja volt.
Gulyás Gábor, a Velencei Biennále nemzeti biztosa a váradi sajtótájékoztatón elmondta: azért esett a zsűri választása Asztalos Zsolt Kilőtték, de nem robbant fel című pályamunkájára, mert bár üzenete a fesztivál pavilonjain gyorsan átsétáló nézők számára is könnyen érthető, tematikája mégis összetett, elmélyülésre is alkalmas. Uhl Gabriella, a kiállítás kurátora elmondta: a húsz videót magába foglaló installációban bemutatott tárgyak bárki számára ismerősek, hiszen fel nem robbant bombákat Európa számos, korábban háborúk sújtotta pontján mai napig találnak. „Ezek a robbanótestek itt maradnak köztünk, emlékeztetve minket a konfliktusokra” – magyarázta el a kurátor. Asztalos Zsolt képzőművész elmondása szerint a sorsukat be nem töltött robbanófejek komplex metaforákat hordoznak, így installációja sem elsősorban harcászati eszközök puszta bemutatása, hanem a ma is létező, elfojtott feszültségek feltárása.
A magyar pavilon bejáratától számított első, kisebb teremben a Magyarországon talált, fel nem robbant bombák elhelyezkedését tekinthetik majd át a látogatók egy térkép segítségével. A nagyteremben kap helyet maga az installáció: tévéképernyőkön a bombák képei lesznek láthatók, a hangaláfestés pedig mindennapi zajokból áll, például mosogatás, tévékapcsolgatás vagy utcai tüntetés hangjaiból. A munkának fontos része az installáció nevét viselő internetes oldal, amelyen az alkotók felhívására bárki megoszthat olyan történeteket, amelyek az elfojtott feszültségekről, ki nem mondott konfliktusokról szólnak. A magyar pavilon május végén nyílik Velencei Biennálén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Filmtettfeszt programjának dokumentumfilmes vonulata a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap idén – jelentette be a szemle szervezőcsapata.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!