Egy marosvásárhelyi diáklány, Horváth Kriszta és egy székelyudvarhelyi fiú, Kis Szabolcs játssza a két főszerepet a Sütő András Hargitai vadászkalandok című novellája alapján készülő televíziós játékfilmben.
2013. október 08., 17:072013. október 08., 17:07
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) megbízásából készülő film forgatása hétfőn kezdődött meg, egyelőre a Madarasi Hargitán zajlik a filmezés, később azonban még Énlakára is átköltözik a stáb, amelynek tagjai között sok erdélyi színészt találni. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház több színésze is bekerült a szereposztásba, az anyát például Berekméri Katus, az apát Bányai Kelemen Barna játssza, Győrffy András a nagyapát formálja meg, Bokor Barna narrátori szerepet kapott, míg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója, Gáspárik Attila, valamint Szélyes Ferenc és Nagy István három botcsinálta vadászt játszik majd. A vadászokat játszó színészek kedd reggeltől már a Madarasi Hargitán filmeznek – tudtuk meg Gáspárik Attilától, aki saját bevallása szerint leginkább azért vállalt szerepet ebben a filmben, mert András Ferenc a rendezője. „Az én fiatal koromban András Ferenc filmjei voltak meghatározóak, de ugyanakkor ő az a rendező, aki folyamatosan használta az erdélyi színészeket, még \'89 előtt sem vette figyelembe a határokat” – jegyezte meg Gáspárik, aki szerint a nézők jókat nevetnek majd az általuk megformált vadászokon.
A Bolyai Farkas Gimnázium diákja elmondta, a Nemzeti igazgatója hívta fel figyelmét arra, hogy Marosvásárhelyen válogat szereplőket a magyarországi filmes stáb, és bár eleinte tartott tőle, mégis belevágott. A történet a Hargitán játszódik, és két kamasz, egy árva fiú meg egy vidéki lány szerelméről szól. „Mihályka, az árva fiú szerelmes Amáliába. Mihályka a nagytatájával él, aki vadászni tanítja a fiút. A fiú udvarol Amáliának, akit én játszom, Amália azonban nagyon nem szereti, hogy a fiú vadászni jár, és megöli az állatokat” – meséli a történetet Kriszta, aki csütörtökön vág neki a Madarasi Hargitának. Bár forgatása csupán hétfőn lesz, még szöveget kell tanulnia, próbálnia kell, és kicsit összeszokni a stábbal. „Izgulok, mert még nem volt ilyenben részem, néhány napja még eszembe sem jutott, hogy filmben szerepelhetek” – mondja a lány, aki bár eddig nem igazán olvasott Sütő-könyveket, ez a novella különösen tetszik neki. A hetven perces filmre egy hónap forgatási idő áll egyelőre a stáb rendelkezésére.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!