Egy marosvásárhelyi diáklány, Horváth Kriszta és egy székelyudvarhelyi fiú, Kis Szabolcs játssza a két főszerepet a Sütő András Hargitai vadászkalandok című novellája alapján készülő televíziós játékfilmben.
2013. október 08., 17:072013. október 08., 17:07
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) megbízásából készülő film forgatása hétfőn kezdődött meg, egyelőre a Madarasi Hargitán zajlik a filmezés, később azonban még Énlakára is átköltözik a stáb, amelynek tagjai között sok erdélyi színészt találni. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház több színésze is bekerült a szereposztásba, az anyát például Berekméri Katus, az apát Bányai Kelemen Barna játssza, Győrffy András a nagyapát formálja meg, Bokor Barna narrátori szerepet kapott, míg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója, Gáspárik Attila, valamint Szélyes Ferenc és Nagy István három botcsinálta vadászt játszik majd. A vadászokat játszó színészek kedd reggeltől már a Madarasi Hargitán filmeznek – tudtuk meg Gáspárik Attilától, aki saját bevallása szerint leginkább azért vállalt szerepet ebben a filmben, mert András Ferenc a rendezője. „Az én fiatal koromban András Ferenc filmjei voltak meghatározóak, de ugyanakkor ő az a rendező, aki folyamatosan használta az erdélyi színészeket, még \'89 előtt sem vette figyelembe a határokat” – jegyezte meg Gáspárik, aki szerint a nézők jókat nevetnek majd az általuk megformált vadászokon.
A Bolyai Farkas Gimnázium diákja elmondta, a Nemzeti igazgatója hívta fel figyelmét arra, hogy Marosvásárhelyen válogat szereplőket a magyarországi filmes stáb, és bár eleinte tartott tőle, mégis belevágott. A történet a Hargitán játszódik, és két kamasz, egy árva fiú meg egy vidéki lány szerelméről szól. „Mihályka, az árva fiú szerelmes Amáliába. Mihályka a nagytatájával él, aki vadászni tanítja a fiút. A fiú udvarol Amáliának, akit én játszom, Amália azonban nagyon nem szereti, hogy a fiú vadászni jár, és megöli az állatokat” – meséli a történetet Kriszta, aki csütörtökön vág neki a Madarasi Hargitának. Bár forgatása csupán hétfőn lesz, még szöveget kell tanulnia, próbálnia kell, és kicsit összeszokni a stábbal. „Izgulok, mert még nem volt ilyenben részem, néhány napja még eszembe sem jutott, hogy filmben szerepelhetek” – mondja a lány, aki bár eddig nem igazán olvasott Sütő-könyveket, ez a novella különösen tetszik neki. A hetven perces filmre egy hónap forgatási idő áll egyelőre a stáb rendelkezésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!