Bogdán Zsolt: „csodálatos »zenei zuhatagban« kellett érvényt és egyensúlyt szereznem egy prózai szövegnek, izgalmas kihívás volt”
Fotó: Gyulai Várszínház/Facebook
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé. A Gyulai Várszínház produkcióját november 29-én láthatja a kincses városbeli közönség. Bogdán Zsolt egyéni előadóestjei megalkotásának kulisszatikairól, Márai Sándor szövegéhez fűződő viszonyáról, a Binder Károly zongoraművésszel közös produkcióról mint „zenei zuhatagról” és „emberi utazásról” beszélt a Krónikának.
2025. november 23., 18:582025. november 23., 18:58
2025. november 23., 22:392025. november 23., 22:39
Márai Sándor Füves könyvéből készült Bogdán Zsoltnak, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészének legújabb előadóestje, amelyet a Gyulai Várszínháznak a nyáron Magyarországon bemutatott produkciójaként láthat a kincses város közönsége november 29-én. Az est anyagát Elek Tibor állította össze és szerkesztette, közreműködik Binder Károly zongoraművész, zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz szakának tanszékvezetője.
A Bartis Attila novellái alapján készült előadásról itt írtunk.
Bogdán Zsolt korábbi önálló estjei esetében is élővé, „tapinthatóvá” tette a színpadon a költők, írók által teremtett világokat. Azt kérdeztük a színművésztől, mit jelent számára, hogy most Márai Sándor Füves könyvét tárja a nézők elé, valamint hogy miben volt más, illetve miben volt hasonló megteremteni ezt az előadást, mint a korábbiakat.
Bogdán Zsolt színművész és Binder Károly zongoraművész, zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz szakának tanszékvezetője
Fotó: Gyulai Várszínház/Facebook
„Az ember elindul valahonnan, aztán ahogy érik benne a szöveg, ahogy megtelnek személyes jelentéssel a mondatok, ahogy mind inkább »hallgatózik befele«, úgy kéri, kínálja magát egy bizonyos formában a tartalom. A legegyszerűbb mindig a legértékesebb, csakhogy azt ki kell tudni hallani, meg kell érteni, fel kell vállalni.
Hozzátette, Márai Füves könyvétől, amelyet Elek Tibor gyúrt egységes „emberi utazássá”, ő maga eleinte kissé tartott: sikerül-e majd elkerülnie azt a didakticizmust, ami minden jó tanács, tapasztalat, emberi gondolat alatt meghúzódik. „Sikerül-e szervessé tenni, mintegy »beszervíteni« úgy a szöveget, hogy az megteljen személyes tartalommal. Aztán adva volt a remek találkozás lehetősége is Binder Károly zongoraművésszel, a Liszt Ferenc zeneakadémia jazz szakának tanárával, amely alpjaiban változtatott meg minden addigi elgondolást, hiszen
Csodálatos »zenei zuhatagban« kellett érvényt és egyensúlyt szereznem egy prózai szövegnek. Izgalmas kihívás volt” – fogalmazott Bogdán Zsolt.
Bogdán Zsolt: „Márai szövege szellemi táplálék, önismereti kiindulópont; stílusosan fogalmazva szellemi svédasztal”
Fotó: Gyulai Várszínház/Facebook
Amint az előadás ismertőjében szerepel, a Füves könyv „nem szól másról, mint az emberről, az ember önmegismerésének kalandjáról, az ember és a világ viszonyáról, az emberi lényegről”.
és vajon mi az, ami legfontosabb gondolatként hazavihető a produkció megtekintése után „az emberi lényegről”. „Hamvas Béla mondja: »vajon az embernek, ha nem tudja, kicsoda, nem kötelessége megismerni magát?«. Márai szövege egy ilyen szellemi táplálék, önismereti kiindulópont; stílusosan fogalmazva mondjuk egy szellemi svédasztal, mindenki azt visz magával haza, amit akar, ami megérinti” – mondta a színművész.
„Zenés zuhatag” a Márai Sándor Füves könyve alapján készült előadás
Fotó: Gyulai Várszínház/Facebook
Bogdán Zsolt korábbi egyéni előadóestjei esetében azt tapasztalhatta a néző, hogy
Márai esetében ez vajon miként történik? – kérdeztük Bogdán Zsolttól. „Nem tudom. Fogalmam sincs. Eddigi előadásaimban sem volt tudatos. Ha megtörtént, akkor a szöveg környezetéből nőtte ki magát” – válaszolta. Azt is megkérdeztük, miként viszonul Márai szövegéhez, miként visszhangzanak benne a Füves könyv gondolatai. „Vannak lényegi dolgok, amiket – ennyi idősen – másképpen gondolok, másképpen látok, mint Márai. Nyilván a nézők is így érezhetik majd, de a szöveg nyitott, lehet vele vitázni, kell is… A lényeg, hogy hagyjuk ránk zúdulni ezt a zenei vizesést, még mielőtt a tudatunkkal megértenénk minden kis részletét” – fogalmaz a színművész.
Kiváló Művész díjjal tüntette ki Bogdán Zsolt András Jászai Mari-díjas színművészt, érdemes művészt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészét Magyarország kormánya március 15. alkalmából.
Amint a Gyulai Várszínház közölte, október 4-én az egyik legnagyobb sikerű nyári bemutatójuk, a Márai Sándor: Füves könyv – Az emberi utazás című produkció ismételt előadása Elek Tibor igazgató és Görgényi Ernő polgármester Őze Lajos-díjat adott át Bogdán Zsoltnak az előadásban nyújtott kiemelkedően magas színvonalú színművészi teljesítményéért.
Bogdán Zsolt Márai-estje a Gyulai Várszínház produkciójaként született, magyarországon már több ízben láthatta a közönség
Fotó: Gyulai Várszínház/Facebook
Amint a produkció leírásában szerepel, a Füves könyv sok okos, bölcs gondolatot, megfogalmazást tartalmaz sok mindenről, ahogy illik egy füves könyvhöz, Márai saját írói gondjaitól a reszelt almáig stb. Benne van ugyanakkor egy olyan kompakt szövegvilág lehetősége,
Elek Tibor kiválogatta a műből azokat a szövegeket, amelyek, ehhez a tematikához illeszthetők. Majd átszerkesztette a könyvbeli szövegek eredeti sorrendjét, és összefűzte azokat, amelyek kínálták magukat, az egésznek adott egy ívet, ami az emberi utazást írja le. Az így létrejött szövegállomány találó, pontos és fontos, lényegi, örökérvényű, éppen ezért ma (is) nagyon aktuális megfogalmazások sorozata.
Az előadásban nagy szerepe van ugyanakkor a zenének is:
Napjainkban nagy divatja van az úgynevezett életvezetési tanácsadó könyveknek, előadásoknak, ilyen igaz, helyenként már-már filozofikus mélységű gondolatok szép és közérthető megfogalmazásával, ráadásul katartikus erejű, szó és zene szövetségében megvalósuló előadásával mégis ritkán találkozhat a néző.
Részletek a kolozsvári előadásról itt találhatóak.
A Bartis Attila novelláiból készített, Amikor című előadás múltba tekintés, a kommunizmus zsákutcáiból jelenünk útvesztőire nyílik rálátás – mondta el a Krónikának Bogdán Zsolt kolozsvári színművész az általa rendezett és előadott produkcióról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!