2013. március 19., 07:282013. március 19., 07:28
A berlini Elfenbein Kiadónál Ein Seemann in der Fremdenlegion címmel megjelent regény bemutatóját a Balassi Intézet berlini kulturális intézete, a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) szervezte. A die naTo nevű, Lipcse belvárosában működő klubban „még a csilláron is lógtak” a Németországban alig ismert szerző német nyelven frissen megjelent kötetéről szóló rendezvényen.
A regényből Ilja Richter, egy híres német színész olvasott fel. A harmadik mondat körül „egyszer csak felcsattant a nevetés”, és „hirtelen hatalmas rokonszenv kezdte övezni Rejtőt” – mondta az MTI-nek Can Togay János, a CHB igazgatója. Rejtő „legendásan fordíthatatlan”, de Csernohorszky Vilmos kiválóan ültette át németre Az elátkozott partot, a lipcsei közönség pedig „azonnal vett minden poént” – tette hozzá. Úgy vélte: Az elátkozott part premierje „irodalomtörténeti pillanat” volt, és a könyvvásáron elért siker nyomán Rejtő végre bekerülhet a német irodalmi köztudatba, ami akár a magyarországi Rejtő-recepción is módosíthat. Hasonlóan fogalmazott a lipcsei bemutatóról szóló írásában Hans von Trotha, a Deutschlandradio országos közszolgálati rádió tekintélyes kritikusa, aki a rádió honlapján megjelent blogbejegyzésében kiemelte: Rejtő „nagyon eredeti, nagyon vicces és nagyon szokatlan”. Az Elfenbein 2004-ben kiadta a Piszkos Fred, a kapitányt, majd 2008-ban Az elveszett cirkálót, de nem keltettek nagy feltűnést. A lipcsei könyvvásár fordulatot hozhat, mert a berlini kiadó a közönségsiker hatására úgy döntött, megpróbál összefogni egy nagyobb könyvkiadóval, és így várhatóan százezres nagyságrendű példányszámban jelenhet meg a kötet – mondta Can Togay János. Rejtő világába a magyar stand is bevezeti a látogatót egy hatalmas tabló révén, amely a Rejtő-univerzum lakóit vonultatja fel grafikákkal és idézetekkel. Egy-egy jellemző idézettel mutatkozik be például Alfonz Nobody, Delle Hopkins és Jimmy Reeperbahn, vagyis Senki Alfonz, Tuskó Hopkins és Fülig Jimmy. Esterházy Péter az Esti című kötete német fordításának premierje alkalmából a vásár több fórumának is vendége volt, így az idén is volt magyar „sztárvendég” a lipcsei könyvvásáron.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.