
Az Újratervezés című, novellákat, karcolatokat felsorakoztató kötet borítóján Darvay Tünde festménye látható
Fotó: Deák Szidónia
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor, valahol találkoztam, mintegy elraktároztam. És ott, formálódás közben ezek előjönnek, papírra, az adott történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásának kulisszatitkairól Bodó Márta. A kolozsvári újságírónak nemrég jelent meg Újratervezés című, novellákat, karcolatokat felsorakoztató kötete. A szerzővel többek közt arról beszélgettünk, miért lehet egyfajta „divatja” ma az elhallgatott, fel nem dolgozott személyes történeteket „reflektorfénybe” helyező, a családi és nemzedéki múltról, az elhallgatásokról szóló történeteknek a kortárs irodalomban.
2025. november 17., 08:002025. november 17., 08:00
Bodó Márta kolozsvári újságíró első ízben jelentkezik szépirodalommal: Újratervezés című, novellákat, karcolatokat tartalmazó kötete frissen látott napvilágot a kolozsvári Exit kiadónál. A szerzővel a kötetről, az írás mozgatórugóiról, terápiás célzatáról beszélgettünk. Bodó Márta sajtósként, egyházi újságíróként dolgozik hosszú ideje, így kíváncsiak voltunk,
„Kisiskolás korom óta írok, iskoláskoromban még lapot is szerkesztettem az asztalfióknak, rovatokkal, cikkekkel, illusztrációkkal. Az egyetemen tanultak alapján úgy láttam, nagy íróink közül sokan dolgoztak napi-, hetilapoknál, folyóiratoknál, Ady publicisztikája az egyik kedvenc olvasmányom volt akkoriban, de Esterházynak az ÉS-ben írt jegyzeteit is említhetem. Az újságírás napi gyakorlata legfőképpen az időmet és az energiámat emészti fel, a tudósításnak objektivitásra kell törekednie, és engem sokszor érintenek meg érzelmileg esetek, helyzetek, jelenetek” – fejtette ki a Krónikának a szerző. Mint fogalmazott, ezeket kezdte megformálni, majd meg merte mutatni néhány ,,mesternek”, néhány írását irodalmi lapok közölték, mindez egyengette az útját, segítette megtalálni a hangját e téren is.
Az Újratervezés című kötet belső utazásokat sorakoztat fel: elhallgatott, fel nem oldott, gyermekkori emlékek, családi történetek, nehezen feldolgozható tapasztalatok feloldására tett kísérletek. Azt kérdeztük a szerzőtől, hogy mi volt a fő mozgatórugója a sokszor önreflexív írások megszületésének, valamint hogy mennyiben lehet az írás terápiás célzatú, indíttatású.
Mindig olyasmit jegyeztem le, ami érzelmileg megérintett vagy felháborított, és azzal az élményréteggel tudtam valamit kezdeni. Olyan helyzetek ezek, amikbe belehelyezkedtem, olyan indulatok, amelyek mélyen dolgoztak bennem. Nem minden írásom szól saját élményről olyan értelemben, hogy nem minden velem történik, amit egyes szám első személyben írok le, de minden, amiről írok, engem is mélyen érint” – fejtette ki a szerző. Egyetemista korában egy tudományos diákkonferencia egyik dolgozatának szerzője azt fejtegette, hogy az irodalmi hősök úgymond magukat írják, ezt egyik diáktársuk hevesen vitatta, nevetségesnek mondta.
Hogy terápia-e az írás? Bizonyos mértékig igen, de amikor az ember a megformálásra figyel, amikor arra gondol, aki esetleg majd olvasni fogja, akkor bizony sokszor nagyon is kemény munka” – fogalmazott a szerző.
Bodó Mártával arról is beszéltünk: korjelenségnek tekinthető, hogy a kortárs irodalomban egyre gyakrabban születnek olyan írások, amelyek éppen az elhallgatott, fel nem dolgozott személyes történeteket helyezik „reflektorfénybe”. A családi és nemzedéki múlt, az elhallgatások, traumák témája ma a kortárs magyar irodalomban számos szerző számára központi jelentőségű.
Mostanság értek be a különféle újabb családterápiák, családtörténetek pszichológiai feldolgozásának hatásai, megjelent a sématerápia, felismertük a kapcsolati játszmákat, mostanra merünk beszélni a transzgenerációs traumák hatásairól. Magam is vettem részt biblio-, pszichodrámán, és valóban felszabadító hatásuk volt rám. Ez tehát ma »benne van a levegőben«, megélt élmény, és ami mélyen megérint, amit meglátok, ami nekem segített, ami élményt jelent, arról tudok írni, arról ír az író” – fogalmazott a szerző.
Bodó Márta: „Mindig olyasmit jegyeztem le, ami érzelmileg megérintett vagy felháborított, és azzal az élményréteggel tudtam valamit kezdeni”
Fotó: Bányay Kedves Krisztina
Bodó Mártát arról is kérdeztük, ha elképzelné és megrajzolná az Újratervezés című kötet olvasójának fantomképét, mit gondolna: kik azok, akik magukra, a saját élményeik feldolgozására ismerhetnek, ha belemerülnek a novellák világába. „Ez az első, szépirodalmat tartalmazó kötetem több tudományos munka, illetve egy beszélgetőkönyv után, és arra is törekedtem, hogy többféle irányt mutassak meg. Vannak a kötetben jelképesebb történetek, és vannak az élet sűrűjéből ihletődött írások, van, ami vázol egy helyzetet, viszonyulásmódot, és van, ami mélyen leás egy lélek rezdüléseibe, a tettek motivációiba.
ahogy a Nőszirom beszélgetéseinek szereplői is nők voltak, tíz egyházi keretek közt ,,karriert” befutott nő, valahogy úgy most is fontos volt számomra, hogy nőket állítsak előtérbe, úgymond női ,,rezdüléseket”, témákat, szempontokat” – mutatott rá a szerző. Hozzátette, csodás nőábrázolások vannak irodalmunkban, Németh László kivételes nőalakokat teremtett, őt szerzőként pedig foglalkoztatja, hogy nőként miként tud akár önmaga által, akár nőtársai által megélt sajátos élethelyzeteket leírni, érzékeltetni. „Remélem, olvasni minden olyan ember olvassa, aki érzékeny az árnyalatokra, aki kíváncsi a látszatok és közhelyek mögötti valóságra” – fogalmazott.
Bodó Márta és Egyed Emese irodalomtörténész a kolozsvári Vallásszabadság Házában november elején tartott könyvbemutatón
Fotó: Idea Könyvtér/Facebook
Bodó Márta egyházi újságíróként dolgozik, a kötet írásaiban is hangsúlyosan megszólal az Istenhez való viszonyulása, történetének színe, visszája (például Az Úr hallgatása című írás), kétségei, kérdései. Megkérdeztük, írásainak ez a vonulata miként tarthat tükröt a 21. századi ember istenkeresésének. „A hit egyeseknek úgymond eleve adott, az otthoni tarisznya tartalmában ez is benne van. Nekem főleg az apai nagyanyám volt hiteles, meggyőződéses hívő, aki élte is, amit hitt. A szüleimtől inkább kételyt, lázadást, értetlenséget kaptam a vallás kérdéseiben. Így magamnak kellett megharcolnom a hitemért, és teljesen a magam vallási fejlődési ritmusom alakította ki az én rítusaimat, kapcsolódásomat” – árulta el a szerző. Mint sorolta, kiváló példaképei, tanítói, vezetői voltak ezen az úton. „Az első pap, akivel találkoztam, lelkesedésével, lenyűgöző történeteivel, prédikációival felkeltette az érdeklődésemet, szellemi igényeimet.
Újságíróként is úgy gondolom, az igazat kell megmutatni, tükröt tartani, az írás célja, hogy javítson valamit a világ dolgain. Ha novellát, történetet írok, abban sem tudok másképp tenni” – emelte ki Bodó Márta.
Úgy fogalmazott, bosszantja, ha „rózsaszín habba rejtjük a valóságot, mert az nem segít senkinek”. „Hiszek az őszinteségben, a feltáró szembenézés erejében.
A szerzőt arra kértük, végezzen „képzeletbeli címkézést” leendő olvasói eligazításaként, és emelje ki, mely kulcsszavak a novellái fő mozgatórugói. Így válaszolt:
A kötetben látható grafikák is Darvay Tünde munkái
Fotó: Deák Szidónia
Az Újratervezés című kötetben olvasható a Moldvai utazás című novella, amely a szerző élményeinek arra a területére kalauzol, amikor 1989 előtt az ország keleti régiójába helyezték ki a magyar szakos pedagógusokat. „Egy abszurd világ részesei voltunk a kommunizmus idején, az utolsó évtized számomra különösen abszurd volt, akkor fiatalként másként éltem meg, és visszagondolva csak csodálkozom, mi mindent tűrtünk, mintha természetes volna…
Tudtam és tudom, hogy ennél sokkal rosszabb is lehetett volna, mások börtönben voltak, Duna-csatornánál, megnyomorodtak, belehaltak, tehát nem nekem volt a legrosszabb” – elevenítette fel a szerző. Hozzátette, Maksay Ágnes készített egy nagyon érdekes dokumentumfilmet a hozzá hasonlóan Erdélyen kívülre kihelyezettekkel, a filmezésben részt venni, a stábbal együtt visszamenni az egykori helyszínre szembenézésre, reflektálásra késztette őt.
Bodó Márta dedikálja Újratervezés című kötetét a kolozsvári bemutatón
Fotó: Idea Könyvtér/Facebook
Kérdésünkre a címválasztásról is beszélt. Mint kifejtette, a kötet címe az egyik írásé. „Sokat gondolkodtam, mi lehetne alkalmas cím, ez önmagában is sok mindent jelenthet, ezért választottam ezt. Aki autóvezetés közben használja a GPS-t, sokszor hallhatta ezt az útvonal újratervezését jelző szót, és ma az életünk is, nekem úgy tűnik, folytonosan újratervezésre kényszerít, késztet… Hogy ezt a folytonos készenlétet stresszesen, összeszorult gyomorral, kényszerítésként élem, éljük meg, vagy az új befogadására való nyitottsággal, ez rajtam, rajtunk múlik. Nem könnyű, tanulni kell, figyelni erre a szempontra – ez is benne van ebben a címben” – fogalmazott Bodó Márta.

A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
A magyar filmgyártás bölcsőjében, a kincses városban tartották Káel Csaba zenés, táncos, romantikus filmjének, a Magyar menyegzőnek az ősbemutatóját.
Vízben égni, tűzbe fulladni címmel Charles Bukowski világhírű amerikai író magyarra fordított versei jelennek meg december elején – közölte a Gabó Kiadó az MTI-vel.
A székelyföldi származású Szaniszló Attila zongorajátékával az elmúlt években nemcsak a magyar közönséget hódította meg, hanem legutóbb Marokkóban is diadalmaskodott: első díjat nyert a rangos Her Royal Highness Lalla Meryem nemzetközi zongoraversenyen.
Ünnepi esttel köszöntötte csütörtökön a Budapesti Székely Kör Ambrus András színészt, a Székely Kör egyik alapító tagját 100. születésnapja alkalmából Budapesten.
November 20. és 27. között rendezik meg a Kolozsvári Opera Napokat, amely gazdag programmal várja a közönséget: kiállítás, könyvbemutató, gyerekeknek szóló beavató előadás, jazzkoncert és egy új gyermekopera ősbemutatója is szerepel a kínálatban.
Váta Lóránd UNITER- és Jászai Mari-díjas, sepsiszentgyörgyi születésű színművészt, aki immár 16 éve a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja, szerepmegformálásai kulisszatitkairól kérdeztük.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt évre emlékezve miniévadot szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház november 12. és 16. között, Showcase 2025 címmel.
A magyar–kanadai származású David Szalay kapta idén a legrangosabb brit irodalmi elismerésnek számító Booker-díjat Flesh című új regényéért.
Kétszáz éves jubileumát ünnepli idén a Magyar Tudományos Akadémia, amelyhez kapcsolódva november 20–22. között Kolozsváron rendezik meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című eseménysorozatot.
Érkezik az erdélyi mozikba az Egykutya című magyar film, az Oscar-díjas Deák Kristóf legújabb alkotása.
szóljon hozzá!