
2011. január 14., 10:092011. január 14., 10:09
Az eseményen az autentikus hangulatról a mezőségi és kalotaszegi muzsikát játszó Kovács Mihály és zenekara gondoskodott, hiszen Barcsay 111 éve a mezőségi Katona községben született. A budapesti képzőművészeti főiskolán az első világháborút követően kezdte meg tanulmányait, először az akkor avantgárdnak számító Vaszary János osztályában, ám később kérte, hogy a konzervatívabb irányzatot követő Rudnay Gyulánál tanulhasson tovább. Ezért, bár a konstruktivizmus egyfajta sajátos magyar változatát megalkotó Barcsayt korántsem lehetne konzervatívnak nevezni, Feledy szerint műveiben mindkét tanárának hatása felfedezhető. „Barcsay a 20. század haladó felfogásának jelképe, művei konstruktivisztikus gondolkodásmódról árulkodnak, miközben tudatos színhasználat, rend, tisztaság, kompozicionális elegancia jellemzi őket” – jellemezte a művészettörténész a festőt.
A február 8-áig megtekinthető kiállításon Barcsay néhány grafikája mellett főként egy 1984-es mappa anyagai láthatók. Aki ennél mélyebben szeretne megismerkedni az erdélyi származású festő munkásságával, annak a több mint harminc éve nyílt szentendrei Barcsay-múzeumot érdemes felkeresnie. A Duna-parti városban látható egyik köztéri márványmozaikja is, de Budapesten és Miskolcon is fennmaradt még hasonló alkotása. Barcsayt kétszer, 1954-ben és 1985-ben is Kossuth-díjjal tüntették ki, külföldön azonban nem festői munkássága, hanem az ötvenes évek elején kiadott Művészeti anatómia című korszakos könyve révén ismert. „Ez ebben a műfajban még mindig alapműnek számít, több mint 20 nyelven jelent már meg” – mondta erről a Krónikának Feledy Balázs, aki a művész erdélyi kötődéseiről is mesélt. „Bár a politikai helyzet miatt a második világháborút követően művészként nem léphetett fel Erdélyben, magánemberként rendszeresen felkereste 102 évet élt édesanyját, akit nagyon szeretett, illetve a nagyenyedi kollégiumban érettségi találkozón is részt vett” – tette hozzá Feledy Balázs. A patinás intézmény falán ma már emléktábla idézi fel Barcsay Jenő emlékét.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.