
2011. január 14., 10:092011. január 14., 10:09
Az eseményen az autentikus hangulatról a mezőségi és kalotaszegi muzsikát játszó Kovács Mihály és zenekara gondoskodott, hiszen Barcsay 111 éve a mezőségi Katona községben született. A budapesti képzőművészeti főiskolán az első világháborút követően kezdte meg tanulmányait, először az akkor avantgárdnak számító Vaszary János osztályában, ám később kérte, hogy a konzervatívabb irányzatot követő Rudnay Gyulánál tanulhasson tovább. Ezért, bár a konstruktivizmus egyfajta sajátos magyar változatát megalkotó Barcsayt korántsem lehetne konzervatívnak nevezni, Feledy szerint műveiben mindkét tanárának hatása felfedezhető. „Barcsay a 20. század haladó felfogásának jelképe, művei konstruktivisztikus gondolkodásmódról árulkodnak, miközben tudatos színhasználat, rend, tisztaság, kompozicionális elegancia jellemzi őket” – jellemezte a művészettörténész a festőt.
A február 8-áig megtekinthető kiállításon Barcsay néhány grafikája mellett főként egy 1984-es mappa anyagai láthatók. Aki ennél mélyebben szeretne megismerkedni az erdélyi származású festő munkásságával, annak a több mint harminc éve nyílt szentendrei Barcsay-múzeumot érdemes felkeresnie. A Duna-parti városban látható egyik köztéri márványmozaikja is, de Budapesten és Miskolcon is fennmaradt még hasonló alkotása. Barcsayt kétszer, 1954-ben és 1985-ben is Kossuth-díjjal tüntették ki, külföldön azonban nem festői munkássága, hanem az ötvenes évek elején kiadott Művészeti anatómia című korszakos könyve révén ismert. „Ez ebben a műfajban még mindig alapműnek számít, több mint 20 nyelven jelent már meg” – mondta erről a Krónikának Feledy Balázs, aki a művész erdélyi kötődéseiről is mesélt. „Bár a politikai helyzet miatt a második világháborút követően művészként nem léphetett fel Erdélyben, magánemberként rendszeresen felkereste 102 évet élt édesanyját, akit nagyon szeretett, illetve a nagyenyedi kollégiumban érettségi találkozón is részt vett” – tette hozzá Feledy Balázs. A patinás intézmény falán ma már emléktábla idézi fel Barcsay Jenő emlékét.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.