2011. január 14., 10:092011. január 14., 10:09
Az eseményen az autentikus hangulatról a mezőségi és kalotaszegi muzsikát játszó Kovács Mihály és zenekara gondoskodott, hiszen Barcsay 111 éve a mezőségi Katona községben született. A budapesti képzőművészeti főiskolán az első világháborút követően kezdte meg tanulmányait, először az akkor avantgárdnak számító Vaszary János osztályában, ám később kérte, hogy a konzervatívabb irányzatot követő Rudnay Gyulánál tanulhasson tovább. Ezért, bár a konstruktivizmus egyfajta sajátos magyar változatát megalkotó Barcsayt korántsem lehetne konzervatívnak nevezni, Feledy szerint műveiben mindkét tanárának hatása felfedezhető. „Barcsay a 20. század haladó felfogásának jelképe, művei konstruktivisztikus gondolkodásmódról árulkodnak, miközben tudatos színhasználat, rend, tisztaság, kompozicionális elegancia jellemzi őket” – jellemezte a művészettörténész a festőt.
A február 8-áig megtekinthető kiállításon Barcsay néhány grafikája mellett főként egy 1984-es mappa anyagai láthatók. Aki ennél mélyebben szeretne megismerkedni az erdélyi származású festő munkásságával, annak a több mint harminc éve nyílt szentendrei Barcsay-múzeumot érdemes felkeresnie. A Duna-parti városban látható egyik köztéri márványmozaikja is, de Budapesten és Miskolcon is fennmaradt még hasonló alkotása. Barcsayt kétszer, 1954-ben és 1985-ben is Kossuth-díjjal tüntették ki, külföldön azonban nem festői munkássága, hanem az ötvenes évek elején kiadott Művészeti anatómia című korszakos könyve révén ismert. „Ez ebben a műfajban még mindig alapműnek számít, több mint 20 nyelven jelent már meg” – mondta erről a Krónikának Feledy Balázs, aki a művész erdélyi kötődéseiről is mesélt. „Bár a politikai helyzet miatt a második világháborút követően művészként nem léphetett fel Erdélyben, magánemberként rendszeresen felkereste 102 évet élt édesanyját, akit nagyon szeretett, illetve a nagyenyedi kollégiumban érettségi találkozón is részt vett” – tette hozzá Feledy Balázs. A patinás intézmény falán ma már emléktábla idézi fel Barcsay Jenő emlékét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok