2011. január 14., 10:092011. január 14., 10:09
Az eseményen az autentikus hangulatról a mezőségi és kalotaszegi muzsikát játszó Kovács Mihály és zenekara gondoskodott, hiszen Barcsay 111 éve a mezőségi Katona községben született. A budapesti képzőművészeti főiskolán az első világháborút követően kezdte meg tanulmányait, először az akkor avantgárdnak számító Vaszary János osztályában, ám később kérte, hogy a konzervatívabb irányzatot követő Rudnay Gyulánál tanulhasson tovább. Ezért, bár a konstruktivizmus egyfajta sajátos magyar változatát megalkotó Barcsayt korántsem lehetne konzervatívnak nevezni, Feledy szerint műveiben mindkét tanárának hatása felfedezhető. „Barcsay a 20. század haladó felfogásának jelképe, művei konstruktivisztikus gondolkodásmódról árulkodnak, miközben tudatos színhasználat, rend, tisztaság, kompozicionális elegancia jellemzi őket” – jellemezte a művészettörténész a festőt.
A február 8-áig megtekinthető kiállításon Barcsay néhány grafikája mellett főként egy 1984-es mappa anyagai láthatók. Aki ennél mélyebben szeretne megismerkedni az erdélyi származású festő munkásságával, annak a több mint harminc éve nyílt szentendrei Barcsay-múzeumot érdemes felkeresnie. A Duna-parti városban látható egyik köztéri márványmozaikja is, de Budapesten és Miskolcon is fennmaradt még hasonló alkotása. Barcsayt kétszer, 1954-ben és 1985-ben is Kossuth-díjjal tüntették ki, külföldön azonban nem festői munkássága, hanem az ötvenes évek elején kiadott Művészeti anatómia című korszakos könyve révén ismert. „Ez ebben a műfajban még mindig alapműnek számít, több mint 20 nyelven jelent már meg” – mondta erről a Krónikának Feledy Balázs, aki a művész erdélyi kötődéseiről is mesélt. „Bár a politikai helyzet miatt a második világháborút követően művészként nem léphetett fel Erdélyben, magánemberként rendszeresen felkereste 102 évet élt édesanyját, akit nagyon szeretett, illetve a nagyenyedi kollégiumban érettségi találkozón is részt vett” – tette hozzá Feledy Balázs. A patinás intézmény falán ma már emléktábla idézi fel Barcsay Jenő emlékét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok