„Krasznahorkai László úgy tudja megírni az akár lokális történeteket is, hogy azok megnyíljanak a nagyvilág felé”
Fotó: Marjai János / MTI
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik. Balázs Imre József értékelte az író életművét, kiemelve, hogy hozzájárult a magyar próza egyfajta megújításához. Emlékeztetett, Krasznahorkait a kolozsvári magyar bölcsészkar javaslatára tüntették ki 2019-ben a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) díszdoktori címével.
2025. október 09., 17:232025. október 09., 17:23
2025. október 09., 20:512025. október 09., 20:51
A nagyvilág felé megnyíló lokális történetek szerzője Krasznahorkai László, akit csütörtökön irodalmi Nobel-díjjal tüntettek ki – mondta a Krónika megkeresésére Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész, akit arra kértünk, értékelje a 2019-ben a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) díszdoktori címével kitüntetett író munkásságát. Amint arról beszámoltunk, a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László kapja „apokaliptikus terror közepette a művészet erejét megerősítő, lenyűgöző és látnoki műveiért” – közölte a Svéd Királyi Tudományos Akadémia csütörtökön Stockholmban.
A 2025-ös irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László magyar író kapja „apokaliptikus terror közepette a művészet erejét megerősítő, lenyűgöző és látnoki műveiért” – közölte a Svéd Királyi Tudományos Akadémia csütörtökön Stockholmban.
„Annyira nem meglepő Krasznahorkai Nobel-díja talán, mint a Kertész Imre esetében volt 2002-ben, mert
Krasznahorkai első, 1985-ben megjelent, Sátántangó című regénye volt talán az első nagy áttörés, amely hozzákapcsolódott a magyar próza egyfajta megújításához. Én úgy látom, hogy a Bodor Ádám prózájához elég közel áll a Sátántangó – tehát vannak még jelentős magyar írók, akik hasonló világokat jelenítenek meg” – fogalmazott Balázs Imre József. Kiemelte,
Tarr Béla és Krasznahorkai László több ikonikus filmet is közösen jegyeznek – Krasznahorkai íróként, Tarr pedig rendezőként dolgozott. Együttműködésük a magyar és a nemzetközi filmművészet egyik legfontosabb alkotópárosává tette őket. Közös munkáik: a Kárhozat (1988), a Sátántangó (1994), amelyet világ filmművészetének egyik mesterműveként tartanak számon, a Werckmeister harmóniák (2000) és A londoni férfi (2007).
Későbbi regényei, művei olyan szempontból érdekesek, hogy apokaliptikus világok, erős kultúrkritikai vonulatok jelennek meg bennük” – mondta az irodalomtörténész.
Feltettük a kérdést Balázs Imrének, hogy Krasznahorkai olyan fiktív világokat teremt-e, amelyek a világ bármely más pontján értelmezhetőek.
Krasznahorkai László nemzetközileg elismert, Kossuth-díjas írónak tiszteletbeli doktori (doctor honoris causa) címet adományozott kedden ünnepélyes keretek közt a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem a Bölcsészettudományi Kar javaslatára. Krasznahorkai a kar első magyar dísztoktora.
Ahogy az életmű haladt előre, gyakorivá vált, hogy Krasznahorkai szerte a nagyvilág sok pontjára helyezte el a történéseket. Amikor Selyem Zsuzsa irodalomtörténésszel és az egyetemi hallgatókkal a kolozsvári bölcsészkaron beszélgettünk az íróval, akkor a Seiobo járt odalent, valamint az Állatvanbent című művei kapcsán beszélt erről, hogy a nagyvilág különböző helyszíneiről villant fel történéseket” – mondta az irodalomtörténész.
Krasznahorkai László 2010. október 14-én a Korunk Akadémia meghívására látogatott el a kincses városba: a BBTE bölcsészkarának Eminescu termében olvasott fel, beszélgetőtársai Balázs Imre József és Selyem Zsuzsa voltak.
A bölcsészkar javaslatára tüntették ki 2019-ben Krasznahorkai Lászlót a Honoris Causa díszdoktori címmel. Balázs Imre felelevenítette, hogy
Később Tamás Dénes írt esszéket, tanulmányokat is az életműről. Fontos, hogy a Nobel-díjas író egyáltalán nem ismeretlen az erdélyi olvasók számára” – mondta az irodalomtörténész. Hozzátette, a BBTE egyébként nagyon rangos írókat tüntetett ki: például az idén elhunyt Mario Vargas Llosát 2010-ben, ebbe a vonulatba illeszkedik a Krasznahorkai díszdoktori címe is.
„Amikor díszdoktori címre javasoltuk az írót,
– emelte ki Balázs Imre József.
Megkérdeztük még tőle, hogy mivel valamiképp rokonítja Krasznahorkai műveinek világát a Bodor Ádám prózája által teremtett világhoz, vajon abban hasonlítanak-e, hogy egyfajta, a valós környezettől elemelkedő, bárhová behelyezhető fiktív világokról van szó.
„Így is meg lehet közelíteni, de közben meg azt is tudjuk, hogy a Bodor Ádám prózájában kibontakozó világnak is megvannak a fontos valós kiindulópontjai. Krasznahorkai és Bodor Ádám is valahogy úgy tudják megírni az akár lokális történeteket is, hogy megnyíljanak azok a nagyvilág felé” – fogalmazott Balázs Imre József. Hozzátette, ő maga személyesen nagyon örül Krasznahorkai díjának, ami már a második Nobel, amit magyar író kap.
„A rangos elismerés nagy hatással bír a teljes magyar irodalom befogadására nemzetközi szinten” – mondta Balázs Imre József.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás