
Balázs-Bécsi Gyöngyi
Fotó: MTI
Magyar népművészet és közművelődés kategóriában kapott Prima Primissima díjat a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány a hét végén Budapesten. Az elismerésről, az idény elhunyt néprajzkutató által indított alapítvány célkitűzéseiről Balázs-Bécsi Gyöngyi, a Kolozs megyei szervezet elnöke beszélt a Krónikának.
2018. december 09., 14:232018. december 09., 14:23
2018. december 09., 15:342018. december 09., 15:34
Megerősítést, ugyanakkor felelősséget is jelent a Kallós Zoltán Alapítvány Prima Primissima díja – mondta el a Krónikának az idén februárban elhunyt Kossuth-díjas néprajzkutató által alapított válaszúti szervezet elnöke, Balázs-Bécsi Gyöngyi. Az alapítvány képviselői ugyanis a hét végén vehették át a Prima Primissima díjat Budapesten,
Tíz kategóriában 16. alkalommal vehettek át elismeréseket a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten. Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke a díjátadó gálán elmondta: az idén 16 éves alapítvány erkölcsi és anyagi támogatás terén is egyedülálló, a díj jelentős hozzájárulást jelent a kulturális sokszínűség megőrzéséhez, a nem termelői szférában dolgozó tudósok, művészek, köznevelők és sportolók elismeréséhez, munkásságuk megismertetéséhez. „Mindannyiukban közös, hogy kimagasló tehetségük sok éven át, akár egész életen át tartó kemény munkával és áldozatvállalással párosul” – hangsúlyozta az elnök.
Balázs-Bécsi Gyöngyi a Krónikának elmondta, a díj nagy erkölcsi elismerést jelent, mert azt jelzi, hogy az alapítvány munkájának nemcsak jelentősége, hanem felelőssége is kiemelkedő.
– mondta az elnök. Hozzátette, egy ilyen rangos elismerés ugyanakkor felelősségre is ösztönöz, eddig is igyekeztek tevékenységeiket úgy szervezni, hogy programjaik maximális szakmai szintűek legyenek, de ezután helye sem lesz a tévedésnek. „Nemcsak a név kötelez bennünket, hanem a most kapott díj is” – mondta az oktatás, közművelődés és a népművészeti hagyományok ápolása terén tevékenykedő szervezet elnöke. Úgy fogalmazott, a három terület szorosan összefügg, nem választható el egymástól, ugyanakkor oktatás terén fontosnak tartják, hogy a mezőségi, vegyes házasságból származó gyerekeket bevonják a magyar oktatási rendszerbe.
Ebben nagy segítségünkre van, amit Kallós Zoltán összegyűjtött: a népi játék, néptánc, mondókák, népdalok – a népi kultúra minden szeletét fejlesztésre lehet használni” – mondta Balázs-Bécsi Gyöngyi. Azt is kifejtette, ezeknek a gyerekeknek igyekeznek olyan alapot adni, ami egész életüket végigkíséri majd. Kolozs és Maros megyei gyerekek járnak a válaszúti és nagysármási szórványkollégiumba, ugyanakkor mezőgazdasági szakiskolások is tanulnak az alapítványnak köszönhetően.
Fotó: Biró István
– mondta az elnök.
A népművészet ápolásáról szólva kifejtette, Kallós Zoltán gazdag hagyatékát múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, vándorkiállításokkal népszerűsítik, ugyanakkor a múzeumból „kiviszik” a tudást, iskolákba, nyári táborokba, szórványtáborokban, pedagógusoknak szervezett továbbképzéseken és igyekeznek minden korosztálynak átadni a népi kultúra kincseit.
A Kallós Zoltán Alapítványt 1992-ben hozta létre Kallós Zoltán Kossuth-díjas népzenekutató. A szervezet a Mezőség és a Kisszamosháti régió oktatási, kulturális, szociális életében jelentős szerepet tölt be. Felállása óta rendkívül fontos értékőrző, a hagyományos magyar kultúra alapjaira épülő tevékenységeket indított el oktatási, gyűjteményi, tudományos területeken, ezzel a mezőségi magyar szórványtelepülések központjává tette Válaszutat. A szórványoktatási központok, a népművészeti központ, a kézműves ház, a Felsőtőki Tangazdaság évente több ezer embert vonzanak a településre.

Kallós Zoltánra emlékezve ballagtak el csütörtökön a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány mezőgazdasági szakképzésének végzős diákjai.
Prima Primissima díjat kaptak még: Nagy Csaba építész; Sótonyi Péter orvos, patológus, egyetemi tanár; a Portfolio.hu, Korniss Péter fotográfus, Falus Iván pedagógus, egyetemi tanár, Magyar Zoltán tornász, Fischer Ádám karmester, Görgey Gábor író, Szirtes Ági színésznő. A közönségdíjat L. Ritók Nóra pedagógus kapta.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
szóljon hozzá!