Fennállásának 30. évfordulóját ünnepli idén a kolozsvári Bogáncs Néptáncegyüttes. Ez alkalomból Bajnóczi Zoltánnal, a Bogáncs–Zurboló Egyesület elnökével beszélgettünk.
2015. április 19., 12:402015. április 19., 12:40
– Tízévesen, 1985-ben lettünk osztálytársak, a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium azon ötödik osztályában, amelynek osztályfőnöke és magyartanára Könczei Ádámné Tolna Éva, a Bogáncs alapítója volt. Számodra mit jelent a Bogáncs?
– A kezdetek a Brassai dísztermébe vezetnek, ahova Éva néniék annak idején négyosztálynyi gyermeket csődítettek össze. Népdaltanulásra emlékszem, és arra, hogy megnéztük, hogyan táncol Éva néni fia, Könczei Csongor, aztán leginkább népi gyermekjátékokkal gazdagodtunk, amit Csongor testvére, Csilla tanított nekünk, talán Fülöp Hajnalkával. Sokan voltunk, az iskola „folklórkörévé” váltunk. A népi gyermekjátékok után jöttek a komolyabb táncok. Ebből nőtt ki a Bogáncs. Az együttesvezető sokáig Csilla volt, Csongor később vette át a csapatot.
– A kezdetek a kommunizmus utolsó éveire estek. Hogyan emlékszel vissza, milyen volt ekkor egy magyar tánccsoportot indítani?
– 1989 előtt egészen másak voltak az emberi kapcsolatok. Nehézség is volt elég. A Megéneklünk, Románia megyei szakaszáig jutottunk el, aminek akkor, a kommunizmus évei alatt magyar népi kultúrával nekifutni merész vállalkozás volt, mi ezért megtanultuk a máramarosi román táncot is, viszont a széki magyart is eljártuk. Valahogy összekapaszkodtunk, és kivirágoztunk, mint a bogáncs.
Ünnepi rendezvények
A kolozsvári Bogáncs Néptáncegyüttes április 19–29. között számos rendezvénnyel ünnepli fennállásának 30 évfordulóját. Április 25-én a Kolozsvári Magyar Operában ünnepi gálaműsor lesz, amelyen a néptánccsoport minden generációja fellép. A részletes program a Facebook közösségi portálon és a Bogáncs.ro honlapon is elérhető.
Azt is mondhatnám, nem ismertünk lehetetlent. Éva néni minderről Iskoláról iskolára című könyvében így vall: „1985-ben érkeztem meg tanárságom utolsó állomására, tele tarisznyával, 25 iskola örömével, gondjával. Vajon hazaérkeztem? Érdemes-e újra fáradozni? Belophatom-e még magam a tanítványaim szívébe? Az iskola visszhangzott a hazafias frázisoktól, »megénekeltünk« mindent, ha ez üdvöt nem is jelentett, csak hátrányos megkülönböztetést.
Jogosan vágytunk hát az olyan szabadságra, amely az embert embernek tekinti, nem dolognak, nem akarja vak eszközként saját céljaira felhasználni. Valami olyat kellett hát kitalálnom, amely méltóbb, teljesebb létet biztosít annak a kis csoportnak, amit rám bíztak.”
– Aztán a szabadság is eljött.
– 1989 után nemcsak hazai, hanem külföldi vendégszereplés is volt elég. A mostani születésnap már a hatodik bogáncsos nemzedék búcsúztatása. Az 1992-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Éghy Ghysa-díjával kitüntetett Bogáncs jelenleg Erdély legrégebbi folyamatosan működő magyar gyermek- és ifjúsági néptáncegyüttese.
Korosztály és tánctudás szerint több csoportunk van: Morzsabogáncs, Apróbogáncs, Kisbogáncs, Bogáncs és Zurboló. A legfiatalabb táncosunk ötéves, a legidősebb negyven. Több mint ezren táncoltak itt az idők során. Ez az első születésnap, amelyen Éva néni már nincs közöttünk, de úgy érzem valahogy mégis velünk van. Időközben mi is kicsit egymás családjává váltunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!