2009. október 19., 05:002009. október 19., 05:00
A vásárhelyi Barokk Év keretében ezúttal a szervezők, előadók a 2007-ben elhunyt B. Nagy Margit művészettörténészre emlékeztek. A konferencia házigazdája, Orbán János vásárhelyi történész úgy véli: B. Nagy Margit munkája utat mutatott az erdélyi művelődéstörténetben, amelyen ma is haladnak a kutatók. A főszervező Kovács András, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány elnöke méltatta B. Nagy Margit munkásságát. Erdélyben évtizedeken keresztül ő volt az egyetlen magyar művészettörténész. Kecskeméti és marosvásárhelyi tanulmányait követően a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem bölcsészhallgatója, majd tanársegédje volt. Az egyetemről való eltávolítása után a Román Akadémia kolozsvári fiókjának kutatójaként került az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) egykori, az Akadémiai Fiók felügyelete alá került levéltárába, majd nyugalomba vonulásáig a kolozsvári Akadémiai Fiók Történeti és Régészeti Intézetének kutatójaként dolgozott. Első nagyobb tanulmánygyűjteménye a Reneszánsz és barokk Erdélyben, ezt követte a Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták, valamint a Stílusok, művek mesterek című kötete.
Entz Géza történész a Krónikának elmondta: \"B. Nagy Margitnak jelentős szerepe volt az erdélyi barokk és klasszicizmus kutatásában. Módszertani újításokat vezetett be, emellett egy olyan életművet hagyott ránk, amelyre fel kell hívni a fiatalok figyelmét, akik folytathatják a kutatást.\"
\"Ő két dolgot fedezett fel: hogy az adott körülmények között az erdélyi művészettörténettel csak úgy lehet foglalkozni, ha beássa magát a levéltárba, főleg az erdélyi családi levéltárakba, másrészt ha gyalogszerrel, néha szekérrel, majd a fia Trabantjával felkeresi a még meglevő romokat. Több mint nyolcszáz műemlékről voltak adatai\" – mesélte Benkő Samu művelődéstörténész, B. Nagy Margit férje. Fiuk, Benkő Elek régész, aki jelenleg Magyarországon él, korábban pedig a székelykeresztúri múzeum régésze volt, elmondta, szerinte édesanyja azért hagyta abba a kutatómunkát a 80-as évek elején, mert nem jutott hozzá a külföldi, késő reneszánszszal és barokkal foglalkozó szakirodalomhoz, másrészt ekkortól a kolozsvári levéltár gyűjteményéhez sem fért hozzá korlátlanul, nem tanulmányozhatta például a még rendszerezetlen anyagot. Ezután csak könyvszerkesztéssel foglalkozott, Kelemen Lajos irataiból adott ki például két kötetet.
A konferencia során számos hazai és magyarországi művelődéstörténész tartott előadást olyan témakörökben, mint az erdélyi famennyezetek ornamentikája, a gyulafehérvári Batthyáneum csillagvizsgálója, a Bánság és a Partium klasszicista kastélyépítészete, protestáns templomfestés Erdélyben és Magyarországon, vagy a brassói Fekete templom 18. századi kőfaragványai. Az előadók tanulmányi kiránduláson is részt vettek Marosvásárhelyen, illetve a Sáromberke–Gernyeszeg–Szászrégen–Marosvécs-útvonalon.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.