2009. október 19., 05:002009. október 19., 05:00
A vásárhelyi Barokk Év keretében ezúttal a szervezők, előadók a 2007-ben elhunyt B. Nagy Margit művészettörténészre emlékeztek. A konferencia házigazdája, Orbán János vásárhelyi történész úgy véli: B. Nagy Margit munkája utat mutatott az erdélyi művelődéstörténetben, amelyen ma is haladnak a kutatók. A főszervező Kovács András, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány elnöke méltatta B. Nagy Margit munkásságát. Erdélyben évtizedeken keresztül ő volt az egyetlen magyar művészettörténész. Kecskeméti és marosvásárhelyi tanulmányait követően a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem bölcsészhallgatója, majd tanársegédje volt. Az egyetemről való eltávolítása után a Román Akadémia kolozsvári fiókjának kutatójaként került az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) egykori, az Akadémiai Fiók felügyelete alá került levéltárába, majd nyugalomba vonulásáig a kolozsvári Akadémiai Fiók Történeti és Régészeti Intézetének kutatójaként dolgozott. Első nagyobb tanulmánygyűjteménye a Reneszánsz és barokk Erdélyben, ezt követte a Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták, valamint a Stílusok, művek mesterek című kötete.
Entz Géza történész a Krónikának elmondta: \"B. Nagy Margitnak jelentős szerepe volt az erdélyi barokk és klasszicizmus kutatásában. Módszertani újításokat vezetett be, emellett egy olyan életművet hagyott ránk, amelyre fel kell hívni a fiatalok figyelmét, akik folytathatják a kutatást.\"
\"Ő két dolgot fedezett fel: hogy az adott körülmények között az erdélyi művészettörténettel csak úgy lehet foglalkozni, ha beássa magát a levéltárba, főleg az erdélyi családi levéltárakba, másrészt ha gyalogszerrel, néha szekérrel, majd a fia Trabantjával felkeresi a még meglevő romokat. Több mint nyolcszáz műemlékről voltak adatai\" – mesélte Benkő Samu művelődéstörténész, B. Nagy Margit férje. Fiuk, Benkő Elek régész, aki jelenleg Magyarországon él, korábban pedig a székelykeresztúri múzeum régésze volt, elmondta, szerinte édesanyja azért hagyta abba a kutatómunkát a 80-as évek elején, mert nem jutott hozzá a külföldi, késő reneszánszszal és barokkal foglalkozó szakirodalomhoz, másrészt ekkortól a kolozsvári levéltár gyűjteményéhez sem fért hozzá korlátlanul, nem tanulmányozhatta például a még rendszerezetlen anyagot. Ezután csak könyvszerkesztéssel foglalkozott, Kelemen Lajos irataiból adott ki például két kötetet.
A konferencia során számos hazai és magyarországi művelődéstörténész tartott előadást olyan témakörökben, mint az erdélyi famennyezetek ornamentikája, a gyulafehérvári Batthyáneum csillagvizsgálója, a Bánság és a Partium klasszicista kastélyépítészete, protestáns templomfestés Erdélyben és Magyarországon, vagy a brassói Fekete templom 18. századi kőfaragványai. Az előadók tanulmányi kiránduláson is részt vettek Marosvásárhelyen, illetve a Sáromberke–Gernyeszeg–Szászrégen–Marosvécs-útvonalon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok