2010. június 02., 10:442010. június 02., 10:44
„Nem ismerjük, nem értjük elégé, annyira mélyek az írásai. Irodalomtörténészként két könyvben és negyven cikkben rögzítettem a véleményem róla, de mintha még semmit nem mondtam volna Aladárról. Ötven éven keresztül voltunk nagyon jó barátok. Ahhoz, hogy Lászlóffy Aladárról írjon az ember, nem elég csak az irodalomtörténethez érteni, hanem a filozófiához is kell érteni föltétlenül. Általa tudom megközelíteni, hogy mitől irodalom és meddig irodalom az irodalom” – szemléltette a Lászlóffy életművének gazdagságát az irodalomtörténész.
A Kolozsvár Társaság székhelyén megrendezett emlékünnepségen Rekita Rozália és Jancsó Miklós színészek olvastak fel Lászlóffy Aladár verseiből és prózáiból, majd Széles Klára, Szilágyi István, a Helikon folyóirat főszerkesztője és Sigmond István író mondták el személyes emlékeiket Lászlóffy Aladárról. Sigmond a huszadik század második felének legnagyobb költőjének nevezte Lászlóffyt. „Nem emlékezni, tisztelegni kell előtte” – fogalmazott az író.
„Egy örökké füstölgő, szikrát hányó tűzhányó volt, közben pedig a világ megmentője” – vélte Szilágyi István. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke úgy fogalmazott, Lászlóffy Aladár „az egyik legnagyobb ember volt a térségben”. A megemlékező, tisztelgő ünnepségen részt vett Cs. Gyimesi Éva irodalomtörténész is, aki úgy fogalmazott: „addig élő valakinek az életműve, ameddig vitatkoznak róla”. A megemlékezés úgy ért véget, ahogy elkezdődött: Lászlóffy Aladár versei hangzottak el.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.