Fotó: MTI
2009. szeptember 03., 09:362009. szeptember 03., 09:36
Kurtág György erdélyi származású zeneszerző, zongoraművész veheti át életműve elismeréseként a Velencei Biennále keretében működő 53. Nemzetközi Kortárs Zenei Fesztiválon az Aranyoroszlán-díjat szeptember 27-én. A díjátadón az ünnepi koncertet a torinói Orchestra Sinfonica Nazionale della Rai élén a zeneszerző tanítványa, barátja és szintén külföldön élő honfitársa, Peskó Zoltán vezényli. „Akik Budapesten vagy másutt – ha csak rövid időre is – Kurtág-tanítványok lehettek, világszerte titkos szövetséget alkotnak, mert a vele való találkozástól fogva másként látják és hallják a zenét, mint mások” – fogalmazott Peskó Zoltán.
Az Aranyoroszlán-díjat kétévente adják át, egy-egy kortárs komolyzenében alkotó jelentős zeneszerzőnek. Azzal a teljes fesztiváligazgatóság egyetértett, hogy idén Kurtág György kapja a díjat. Kurtág György a díjátadást megelőző napon szakmai találkozón vesz részt a velencei Teatro La Fenice Apollinee Termében.
A szeptember 27-i ünnepi koncert műsora mostanra kialakult, már a végleges verziót próbálják. A koncert a Hipartitával kezdődik Kikucsi Hiromi hegedűművész előadásában, majd a Stephan Steinnek ajánlott Grabstein für Stephan hangzik el Elena Casoli gitárművész tolmácsolásában. A díjátadás, illetve szünet után a ...Concertante... op. 42 kettősverseny szólal meg jeles Kurtág-specialistákkal, Kikucsi Hiromival és Haki Ken brácsaművésszel. Nemcsak Kurtág, hanem Ligeti és Bartók zenéje is kiemelt szerepet kap a velencei fesztiválon, a Quartetto d’archi del Teatro La Fenice például a Kurtág Mikroludiumok mellett Ligeti I. és Bartók IV. vonósnégyesét játssza.
Az október 3-án záruló fesztivál mottója egyébként A hang teste (Body of Sound). Kilenc nap alatt 87 különböző produkcióval találkozhat a közönség, ezek között 26 olaszországi és 16 világbemutatóra kerül sor a konferenciákkal és workshopokkal tarkított programban.
1926. február 19-én született a Temes megyei Lugoson. Zeneszerző, zongoraművész és kamarazenetanár. Zenei tanulmányait 1940-ben Temesváron kezdte: Bartók-tanítvány volt, Kardos Magdánál zongorát, Max Eisikovitstól pedig zeneszerzést tanult. A II. világháborút követően Magyarországra költözött, ahol a budapesti zeneművészeti főiskola zongora és kamarazene tanszakán 1951-ben, a zeneszerzés tanszakon pedig 1955-ben diplomázott.
Ezt követően a zeneakadémia tanára lett, majd Berlinben, Bécsben és Hollandia több nagyvárosának filharmóniáinál dolgozott. 2002-ben feleségével, Kurtág Mártával Franciaországban telepedett le. Kossuth-díjas érdemes művész, emellett számos magyarországi és külföldi díjjal jutalmazták. Műveit világszerte játsszák, Bartók Béla óta a legnagyobb hatású magyar zeneszerzőként tartják számon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok