Hirdetés

Angyalfüttyhöz nem kell tánctanár – Interjú Berecz Andrással

Elmondása szerint esténként figyelte a teremtést, kicsit bele is piszkált itt-ott, mert a mesemondónak ez szinte kötelessége. A székelyföldi turnéra készülő Berecz András Kossuth-díjas mesemondóval, népdalénekessel beszélgettünk arról, hogy mi történik, ha angyalfüttyöt hallunk, és mit tett az a csaracsói ember, aki nem akarta, hogy ráessen a zuhanó angyal.

Péter Beáta

2015. március 06., 11:542015. március 06., 11:54


– Az Angyalfütty című műsorában – amellyel péntektől székelyföldi turnéra indul – a történet a világ teremtésétől kezdődik. Merre fut a mese szála?

– Maga most éppen a titkot kéri tőlem, holott a fátylat nagyon óvatosan lebbentem fel, hogy hagyjak is belőle, mint a török menyasszony, aki el van fátyolozva, de még az utolsó pillanatban is hagy magán valamit. A fő mesém tulajdonképpen a tánc kialakulása. Ehhez a férfit és a nőt kellett kedvemre megvizsgáljam, így Ádámnál és Évánál kezdtem.

Odaültem a Jóisten mellé esténként, és figyeltem a teremtést. Egy kicsit bele is piszkáltam itt-ott, mert a mesemondónak ez szinte kötelessége. És megteremtettem a táncnak a két hősét, a férfit és a nőt, Ádámot és Évát, úgy, ahogy az nekem ízlett. Teológiailag cáfolható, amit mondok, de így kezdődött.

Amíg a táncig eljutottam, meg kellett vizsgálnom, hogy kinél van fajzatunk ereje: a férfinál vagy a nőnél. Úgyhogy így gombolyítottam tovább, hogy kinél lakik az erő és hol. Hogy lehet, hogy ilyen szépen el van felezve az erőnk, mert az ember ereje fele részben a férfinál, fele részben az asszonynál van, csak mindegyik másutt hordja. Na, ezt feszegettem, ezt vizsgáltam az egyik mesében, és utána végre eljuthattam az angyal ajándékáig, a tánc-nótáig. Mert nem mindig táncolt az emberiség.

Mesés előadás öt városban
Amint arról korábban már beszámoltunk, Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó március 6-án Csíkszeredában, a Csíki Játékszínben, 7-én Kézdivásárhelyen a Vigadó Művelődési Házban, 8-án Sepsiszentgyörgyön az unitárius templomban, 9-én Székelyudvarhelyen a Tomcsa Sándor Színházban és 10-én a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban lép fel. Az érdeklődők az Angyalfütty című műsor anyagát hallhatják, amely 2013-ban a Kőkertben liliom című sorozat harmadik részeként lemezen is megjelent.

Azt a pillanatot kerestem fel az álmaimban, amikor egy zuhanó angyal unalmában gyűszűnyire kinyitotta a száját. Akárki megpróbálhatja, ha megun valamit, a szája csak akkora lesz, mint egy kicsi eper. S hogy ez az angyal fejjel lefelé zuhant, hát véletlen fütyülni kezdett, de elég unalmas hangot adott ki, ezért kottába rántotta, traktusba igazította, megszaggatta a dallamot, s abból lett egy olyan gyönyörű muzsika, a világ első táncmuzsikája, hogy arra már odalent egy csaracsói ember is felkapta a fejét.

S ellépett előle. Kettőt balra, aztán kettőt vissza. Amikor belétalált az egyre erősödő nóta ritmusába, már a világ első csárdáslépését figurázta, hirtelen támadt szertelen, feneketlen kedvihez igazította.

Na, innen aztán én elviszem az összes általam ismert táncokig és annak a lelkéig a mesét. Azért, mert nem tudok táncolni. Azért. Én a táncházakban mindig csak ültem, akkor álltam fel, amikor már botrány volt, amikor már becsület dolga volt. Amikor a leányok ott epekedtek, akkor muszáj volt felálljak, még ha a lábukra léptem is, mert láttam, hogy itt már nem lehet menekülni.

Na jó, túlzok, de jó táncos sose voltam. Ha valaki nagyon jól táncolt, rólam még széken ülve is a veríték leszakadt. A táncban a párok megpróbálják egymást. Legjobban azt szerettem, ahogy forgás közben már csak ketten maradtok a világban. A lényegtelen elmosódik, eltűnik, a forgó világegyetem te vagy, meg a párod, összekapaszkodtok, égitest lesztek. Vagy a széki lassú. Imbolyogva léptek patkóformán, szépen összekapaszkodva. És ott még dalolni is tudtok közben, mert a tempó engedi, a tüdő pihen, a szív kalapál. Ki kell próbálni! Ezt az angyalfüttyös mesémet ezek hozták elő. Ez az én ajándékom a táncháznak.

– Tehát amikor az ember táncol, angyalfüttyöt hall?

– Olyan az angyalfütty, a tökéletes táncmuzsika, hogy az odaigazítja az embert. A figurát csontodba, velődbe lopja hangról hangra. Ott nem kell magyarázni, nem kell tánctanár. Itt a kockázat abban van, hogy meddig zuhan az angyal. Ezzel muszáj volt valamit kezdjek, mert ugye a rendes mese olyan, hogy ha feldobtál egy szót, az előbb-utóbb a talpára kell essen. S bizony sokat vakartam a fejem, hogy mit kezdjek ezzel a zuhanó angyallal. Mert aki zuhanni kezd, az előbb-utóbb földet is ér. De nem mondom meg, mit csináltam vele. Innen nem mondom el... Jöjjön el! Izguljon kicsit az én angyalkámért!

– Módosulnak-e, mennyire képlékenyek a meséi, miután megszületnek?

– Most is például igazítottam egyet rajtuk. Most, hogy elmondtam, hogy milyen mesét fogok mondani, már toldottam rajta, pedig nem akartam. Úgyhogy nagyon képlékenyek. Olyan, mint a gerenda, hogy már rég elhagyta a gyökerét, az ágait lecsapták, legyalulták, s mégis hallani, hogy éjszaka egyet pattan, tekeredik egyet. Nyög egyet. Még mindig az életet dicséri. Az örök, örök változást, a megújulást.

A mese is erre van ítélve. Akkor eleven, ha mozog. Mindig odaigazodik a közönséghez, az évek, évszázadok, évezredek során hihetetlen, milyen alakuláson megy át, és mégis megmarad a lényege. Ebben van az ereje, ebben az örök mozgásban.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
Hirdetés
2025. november 25., kedd

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát
2025. november 23., vasárnap

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”
2025. november 22., szombat

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron

Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron
Hirdetés
2025. november 22., szombat

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról

A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról
2025. november 21., péntek

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról

Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról
2025. november 19., szerda

Keserédes, megható izlandi film érkezik az erdélyi mozikba

A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.

Keserédes, megható izlandi film érkezik az erdélyi mozikba
Hirdetés
Hirdetés