Alapítványt és internetes archívumot hozna létre erdélyi fényképek számára Márton Zoltán

Márton Zoltán kolozsvári fényképész három hete nyitotta meg FOTOmART nevű, fényképekre szakosodott galériáját Kolozsvár központjában, jelenleg pedig alapítvány létrehozását tervezi, melyhez támogatókat keres.

Mint elmondta, Romániában a fényképnek még nincs piaca, az emberek még nem szokták meg, sokan pedig nem is engedhetik meg maguknak, hogy egy fényképre 60-100-150 eurót fizessenek, holott nyugaton ez megszokott dolog. „A vállalkozásommal az elején természetesen az az egyik elsődleges célom, hogy beoltsam a köztudatba, megismertessem az emberekkel, hogy a fényképek is ugyanolyan műtárgyak, mint egy festmény, vagy egy szobor, így ha megfelelő minőségben készülnek, érdemes áldozni rájuk” – magyarázta Márton Zoltán.

A Bolyai utca 8. szám alatt lévő új galéria tulajdonosa évekig Svédországban élt, ahol fényképészként tevékenykedett, de laborokban is dolgozott, ahol megtanulta a fényképek nagyításának, előhívásának, nyomtatásának korszerű eljárását, jelenleg pedig egy mintegy nyolcezer eurót érő felszerelés tulajdonosa, mellyel minőségi fényképnyomatokat tud készíteni, és negatívokat digitalizálni.

A technika adott

„Manapság a sötétkamrák szerepét egyre inkább átveszik a korszerű tintanyomtatók, amelyekkel, ha eredeti festéket használunk, minőségi nyomatokat lehet készíteni. Megvan a megfelelő technikai felkészültségem és birtokomban van egy korszerű szkenner is, amellyel olyan jó minőségben tudok digitalizálni negatívokat, amire Kolozsváron kevesen képesek, csupán néhány nyomda rendelkezik hasonlóan korszerű lapolvasóval, de ők drágán dolgoznak” – magyarázta a szakember.

Jelenleg a második kiállítás tekinthető meg a kicsiny, de hangulatos galériában, egy fiatal fényképészlány tárlata. Márton Zoltán elmondta, a képeket ő nyomtatja ki ezekre a kiállításokra, mert arra törekszik, hogy jó minőségben prezentálja a műveket. „Az emberek többsége első látásra nem érzékeli azt a minőségi különbséget, mely egy kis fotószalonban előhívott kép és az enyémek között van, de ha egy nálam rendezett kiállítás után rosszabb minőségű képeket lát, talán észreveszi majd a különbséget” – magyarázta.

Márton Zoltán jelenleg egy alapítvány létrehozását tervezi, ehhez olyanokat keres, akik ezer eurós beszállótőkével csatlakoznának hozzá. Az alapítványnak hármas célja lenne, elsősorban az, hogy megpróbálják öszszegyűjteni és digitalizálni az egykori és még aktív erdélyi fényképészek anyagát.

„Rengeteg érdekes dologgal találkoztam már eddig is. Volt olyan tudós, író is, aki fényképezéssel is foglalkozott. Láttam például néhány darabot Xántus János képeiből, aki remek természetfotókat készített, de nagyon jó fényképeket készített a kolozsvári költő, Palocsay Zsigmond is. Ezek rendkívül értékes anyagok, melyeket nem szabad hagyni elveszni, el kell végezni a digitalizálásukat. És ez még csak a jéghegy csúcsa, hiszen Erdélyben számtalan fényképész élt és él, akiknek jelentős mennyiségű munkája gyűlt össze, melyek többségét még senki sem látta. Például Szabó Tamás kolozsvári fotóművész
40-50 év alatt összegyűlt képeit is digitalizálom” – mesélte Márton.

A digitalizált képeknek egy internetes adatbankot is létre szeretne hozni, mely folyamatosan bővülne az új „szerzeményekkel”. „Egy ilyen archívumnak számos technikai követelménye van. A képeket például megfelelő méretben és felbontásban kell feltölteni, legalább 50 Mbyte-osak kell legyenek, hogy ha egy komoly kiadványba megvásárolják őket, megfelelő minőségben tudják kinyomtatni” – magyarázta Márton Zoltán. A képeket ebből az adatbázisból bárki megvásárolhatná, és kinyomtathatná pár centért, de az értékesebb munkákat drágábban kínálnák.

Értékek és korok megőrzése

Az archívumnak dokumentumjellege is lenne, hiszen Márton a korai, akár ’20-as évekbeli diákat is megfelelően tudja digitalizálni, a fényképészek pedig, akiknek munkáját feltöltik, részesedést kapnának az eladott képeik után. „Egy ilyen archívum elindításához legalább ötezer képet kell beszkennelni, datálni, ezt a munkát mintegy két hónap alatt tudnám elvégezni. Jelenleg azonban még tagokat keresek, akik beszállnának az alapítványba, melynek induló tőkéje a minimálbér százszorosa, mintegy 15 ezer euró. Eddig három jelentkezőt találtam” – mesélt terveiről a szakember.

Hozzátette, a tervezett Erdély-archívumot idővel megvásárolhatja valamelyik nagy, nemzetközi fotós adatbank, ezért olyan fontos a képek minőségi feldolgozása, hogy megfeleljenek a technikai követelményeknek. A galériában kiállító fényképészek egyébként aláírják munkáikat, és kötelezik magukat, hogy csak bizonyos példányszámban nyomtatnak ki egy képet, így minél kevesebb maradt az illető fényképből, annál értékesebb. A fényképésznek nem kell bérleti díjat fizetnie a teremre, és Márton Zoltán képkereteket is tud kölcsönözni a kiállítások idejére.

Az alapítvány másik célja a galéria fenntartása lenne, ez egyéni vagy csoportos kiállítások szervezése, illetve a létrehozandó Erdély-archívum képeiből is válogatnának egy-egy tárlatra valót, melyet akár külföldön is bemutatnának különböző kulturális rendezvényeken.

Márton Zoltán – aki értékes felszerelésével jelenleg is számos nagyobb cégnek végez digitalizálási, minőségi nyomtatási munkákat – távlati terveiben az is szerepel, hogy amennyiben érdeklődésre talál munkája, nagyobb terembe költözteti a galériát. Jelenleg főként azok jelentkezését várja, akik olyan negatívok birtokában vannak, melyeket digitalizálni lehetne, hogy ezekkel is gazdagítsák az Erdély-archívum képanyagát, mely reményei szerint idővel egyre nagyobb lesz. A www.galeriafotomart.ro honlapon az érdeklődők elérhetőséget is találnak.