
Fotó: Facebook/Teatrul.Maghiar.de.Stat.Cluj
Aiszkhülosz körülbelül 2400 éve írt mondatai és a koronavírus-járványra emlékeztető műanyag védőruhák, szkafanderek és szemellenzők, modern kütyük, modern frázisok „olvadnak” izgalmas egységgé a Prométheusz’22 című színdarabban, melyet péntek este mutattak be a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. A három társulat együttműködése révén létrejött produkció az európai színház ókori hagyományaihoz nyúl vissza úgy, hogy minden mondata a ma emberének, a mai világról szól.
2022. július 02., 22:062022. július 02., 22:06
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a Konstancai Állami Színházzal és az SNT Drama Ljublajanával közösen alkotta meg legújabb előadását, a Prométheusz’22-t, mely egy nemzetközi projekt keretében, az Európai Színházi Unió Katasztrófa elnevezésű projektjének részeként valósulhatott meg, s mellyel a három teátrum művészei a kincses város után a szlovén fővárosba, majd Konstancára és végül Portóba látogatnak.
Az egyfelvonásos, körülbelül másfél órás darab csupán egyetlen díszletet használ, az események színhelye a „világ vége”, egy magas fém falakkal, szögesdróttal elhatárolt terület, mely leginkább egy titkos katonai bázis kísérletekre használt részlegére emlékeztet. Itt láncolják le Prométheuszt, aki ellopta az istenektől az emberek számára a tüzet, ezáltal tulajdonképpen tudást adva nekik, felnyitva a szemüket.
Az eredeti ógörög dráma szereplőinek köre modern figurákkal egészül ki, a sajtó képviselői az egész darab alatt a 21. századi, szélsőségesen idealizált, provokációra és propagandára épülő világ megjelenítői.
A mitológiából ismert Zeusz kettős szerepben jelenik meg, a klasszikus csábító és haragos főistenen túl itt ő a rendező, egyszerre utalva arra, hogy a világ vezetői mások életét befolyásoló eseményeket irányíthatnak fentről, de arra is, hogy a körülöttünk zajló, gyakran a média által még inkább felnagyított események egy része csupán „show”, színjáték.
A szereplők négy nyelven szólalnak meg, magyarul, románul, angolul és szlovénul. Ilyen szempontból a kolozsvári (magyar) közönségnek ad, adott egy érdekes többletet az, hogy az újságírókat, riportereket és egyéb mellékszereplőket érti, értette, hiszen az előadásban ezek a szereplők beszélnek románul, magyarul, esetleg angolul, eközben Prométheuszt – akit a szlovén Igor Somobor játszik –, és aki jóslatokat mond, titkok tudója, őt nem (szövegét természetesen feliratként lehetett olvasni). A nyelvvel való játék erősíti a Prométheuszt övező mitikus bűvkört. Igor Somobor játéka az előadás egyik csúcspontja, Prométheusza kifejező, de egy pillanatig sem túlzó, egyszerre érezni a dühét és az emberek iránti szeretetét.
Mindezt teszi nem csak a háttérben vetített képek, felvételek által, amelyeken az emberiség szenvedései jelennek meg, hanem finom szóbeli utalások révén is.
Bár az előadásra koncentráló sajtótájékoztatón az alkotók azt emelték ki, hogy a darab témája az értelmiségi szerepe, helyzete a mai társadalomban, a produkció ennél sokkal többről szól. Mondanivalója egyszerre rétegzett és szerteágazó, a 21. századi ember „rabsága”, leláncoltsága, a saját maga teremtette béklyók ugyanúgy megjelennek, mint a politika, a nézetek szélsőségessé válásának hatása a mindennapjainkra, vagy mint a média és a közösségi média hatalma és befolyása.
A darabot szombat és vasárnap este is megtekintheti a kolozsvári közönség, illetve az idén ismét megrendezésre kerülő Interferenciák Fesztivál programjába is bekerül majd.

Ókori dráma adaptációját viszi színre a Kolozsvári Állami Magyar Színház a Konstancai Állami Színházzal és a ljubljanai teátrummal közösen.
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
szóljon hozzá!