Hirdetés

Aiszkhülosz több ezer éves gondolatai ma is érvényesek – Aktuális, mély és hatásos a Prométheusz'22 című koprodukció

•  Fotó: Facebook/Teatrul.Maghiar.de.Stat.Cluj

Fotó: Facebook/Teatrul.Maghiar.de.Stat.Cluj

Aiszkhülosz körülbelül 2400 éve írt mondatai és a koronavírus-járványra emlékeztető műanyag védőruhák, szkafanderek és szemellenzők, modern kütyük, modern frázisok „olvadnak” izgalmas egységgé a Prométheusz’22 című színdarabban, melyet péntek este mutattak be a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. A három társulat együttműködése révén létrejött produkció az európai színház ókori hagyományaihoz nyúl vissza úgy, hogy minden mondata a ma emberének, a mai világról szól.

Tóth Gödri Iringó

2022. július 02., 22:062022. július 02., 22:06

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a Konstancai Állami Színházzal és az SNT Drama Ljublajanával közösen alkotta meg legújabb előadását, a Prométheusz’22-t, mely egy nemzetközi projekt keretében, az Európai Színházi Unió Katasztrófa elnevezésű projektjének részeként valósulhatott meg, s mellyel a három teátrum művészei a kincses város után a szlovén fővárosba, majd Konstancára és végül Portóba látogatnak.

A Tompa Gábor rendezésében készült előadás Aiszkhülosz Leláncolt Prométheusz drámájára épül, illetve Samuel Beckett Katasztrófa című művének részleteit használja fel.

Hirdetés

Az egyfelvonásos, körülbelül másfél órás darab csupán egyetlen díszletet használ, az események színhelye a „világ vége”, egy magas fém falakkal, szögesdróttal elhatárolt terület, mely leginkább egy titkos katonai bázis kísérletekre használt részlegére emlékeztet. Itt láncolják le Prométheuszt, aki ellopta az istenektől az emberek számára a tüzet, ezáltal tulajdonképpen tudást adva nekik, felnyitva a szemüket.

A hőst büntetésként itt árammal, sugárzással, a modern világ olyan „vívmányaival” kínozzák, melyekről tudjuk, sejtjük, hogy a valóságban is sok szenvedést okoztak, okoznak többek között a rendszerekkel szembefordulóknak is.

Az eredeti ógörög dráma szereplőinek köre modern figurákkal egészül ki, a sajtó képviselői az egész darab alatt a 21. századi, szélsőségesen idealizált, provokációra és propagandára épülő világ megjelenítői. 

A sztori iránti vágyuk az alany iránt közönnyel, a tényleges empátia hiányával párosul, mely nem csak őket jellemzi, hanem minden nézőt, hallgatót, olvasót, aki közömbösen veszi tudomásul a napi hírek között, közben embertársai szenvedéseit.

A mitológiából ismert Zeusz kettős szerepben jelenik meg, a klasszikus csábító és haragos főistenen túl itt ő a rendező, egyszerre utalva arra, hogy a világ vezetői mások életét befolyásoló eseményeket irányíthatnak fentről, de arra is, hogy a körülöttünk zajló, gyakran a média által még inkább felnagyított események egy része csupán „show”, színjáték.

A darab érdekessége, hogy a Tompa Gábor és Kali Ágnes által írt szövegkönyv nagyon sokat megőriz az eredeti dráma szövegéből, amit nem feltétlenül könnyű a mai nézőnek befogadni, de ami mégis ad egy súlyt, egy nagyon erős nyomatékot is az elhangzottaknak, illetve a darab egészének.

A szereplők négy nyelven szólalnak meg, magyarul, románul, angolul és szlovénul. Ilyen szempontból a kolozsvári (magyar) közönségnek ad, adott egy érdekes többletet az, hogy az újságírókat, riportereket és egyéb mellékszereplőket érti, értette, hiszen az előadásban ezek a szereplők beszélnek románul, magyarul, esetleg angolul, eközben Prométheuszt – akit a szlovén Igor Somobor játszik –, és aki jóslatokat mond, titkok tudója, őt nem (szövegét természetesen feliratként lehetett olvasni). A nyelvvel való játék erősíti a Prométheuszt övező mitikus bűvkört. Igor Somobor játéka az előadás egyik csúcspontja, Prométheusza kifejező, de egy pillanatig sem túlzó, egyszerre érezni a dühét és az emberek iránti szeretetét.

Az előadás egy érdekes vonatkozása, hogy bár Aiszkhülosz drámája még jóval a háború kitörése előtt be lett választva a projektbe, az alkotók leleményessége, érzékenysége által tökéletesen reflektál az aktuális helyzetre (is).

Mindezt teszi nem csak a háttérben vetített képek, felvételek által, amelyeken az emberiség szenvedései jelennek meg, hanem finom szóbeli utalások révén is. 

Bár az előadásra koncentráló sajtótájékoztatón az alkotók azt emelték ki, hogy a darab témája az értelmiségi szerepe, helyzete a mai társadalomban, a produkció ennél sokkal többről szól. Mondanivalója egyszerre rétegzett és szerteágazó, a 21. századi ember „rabsága”, leláncoltsága, a saját maga teremtette béklyók ugyanúgy megjelennek, mint a politika, a nézetek szélsőségessé válásának hatása a mindennapjainkra, vagy mint a média és a közösségi média hatalma és befolyása.

A darabot szombat és vasárnap este is megtekintheti a kolozsvári közönség, illetve az idén ismét megrendezésre kerülő Interferenciák Fesztivál programjába is bekerül majd. 

korábban írtuk

Prométheusz: antik mítosz a mának – A Kolozsvári Állami Magyar Színház két teátrummal közös koprodukciót mutat be
Prométheusz: antik mítosz a mának – A Kolozsvári Állami Magyar Színház két teátrummal közös koprodukciót mutat be

Ókori dráma adaptációját viszi színre a Kolozsvári Állami Magyar Színház a Konstancai Állami Színházzal és a ljubljanai teátrummal közösen.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 05., péntek

A szecesszió ünnepe: változatos programok Marosvásárhelyen és Nagyváradon

Változatos programokkal ünneplik a szecesszió világnapját június 13-án az erdélyi szecesszió központjainak számító Marosvásárhelyen és Nagyváradon.

A szecesszió ünnepe: változatos programok Marosvásárhelyen és Nagyváradon
Hirdetés
2026. június 04., csütörtök

Méhes Katit is beválogatta filmes listájába a TIFF

Méhes Katit, a szatmárnémeti Harag György Társulat művésznőjét is beválogatta Tízen a filmért listájába a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF).

Méhes Katit is beválogatta filmes listájába a TIFF
2026. június 03., szerda

Lisa Simone, Marcos Valle és Arooj Aftab is fellép a Jazz in the Parkon

Lisa Simone amerikai jazz- és gospelénekes, Marcos Valle brazil zenészlegenda és Arooj Aftab pakisztáni Grammy-díjas zenész is fellép a június 5–7. közötti kolozsvári Jazz in the Park fesztiválon – közölték szerdán a szervezők.

Lisa Simone, Marcos Valle és Arooj Aftab is fellép a Jazz in the Parkon
2026. június 03., szerda

Hosszú idő után ismét erdélyi magyar szerző művéből készül előadás Kolozsváron

Kortárs erdélyi magyar szerző, Karácsonyi Zsolt regénye alapján készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Hosszú idő után ismét erdélyi magyar szerző művéből készül előadás Kolozsváron
Hirdetés
2026. június 02., kedd

Új vezetője van a Román Kulturális Intézetnek, maradt a magyar alelnök

A szenátus kinevezte a Román Kulturális Intézet (ICR) új vezetőségét keddi ülésén.

Új vezetője van a Román Kulturális Intézetnek, maradt a magyar alelnök
2026. május 27., szerda

Erdély több városában turnézik a premier előtt álló, magas színvonalú operaelőadás

Premierre készül a Kolozsvári Magyar Opera: Anger Ferenc rendezésében mutatják be Giuseppe Verdi Nabucco című operáját. Az előadást a tervek szerint Erdély több városában láthatja a közönség.

Erdély több városában turnézik a premier előtt álló, magas színvonalú operaelőadás
2026. május 26., kedd

Jeles erdélyi magyar színházi szakember kapott életműdíjat a Román Színházi Szövetség gáláján

Rendezői pályafutásáért Életműdíjjal tüntette ki Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER).

Jeles erdélyi magyar színházi szakember kapott életműdíjat a Román Színházi Szövetség gáláján
Hirdetés
2026. május 25., hétfő

A kétszeres Arany Pálma-nyertes Cristian Mungiu elmondta, mi lenne a román állam feladata

Bírálta Cannes-ból való visszatérése után a román államot Cristian Mungiu filmrendező, aki Fjord című filmjével Arany Pálmát nyert a filmfesztivál szombat esti díjkiosztó gáláján.

A kétszeres Arany Pálma-nyertes Cristian Mungiu elmondta, mi lenne a román állam feladata
2026. május 23., szombat

Román siker Cannes-ban, Mungiu másodszor is elvitte az Aranypálmát

A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Román siker Cannes-ban, Mungiu másodszor is elvitte az Aranypálmát
2026. május 22., péntek

Először találkozik erdélyi olvasóival a Nobel-díjas Krasznahorkai László

Először találkozik erdélyi olvasóival Krasznahorkai László, aki június 2-án, kedden Marosvásárhelyen vesz részt író–olvasó találkozón.

Először találkozik erdélyi olvasóival a Nobel-díjas Krasznahorkai László
Hirdetés
Hirdetés