Fotó: Facebook/Teatrul.Maghiar.de.Stat.Cluj
Aiszkhülosz körülbelül 2400 éve írt mondatai és a koronavírus-járványra emlékeztető műanyag védőruhák, szkafanderek és szemellenzők, modern kütyük, modern frázisok „olvadnak” izgalmas egységgé a Prométheusz’22 című színdarabban, melyet péntek este mutattak be a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. A három társulat együttműködése révén létrejött produkció az európai színház ókori hagyományaihoz nyúl vissza úgy, hogy minden mondata a ma emberének, a mai világról szól.
2022. július 02., 22:062022. július 02., 22:06
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a Konstancai Állami Színházzal és az SNT Drama Ljublajanával közösen alkotta meg legújabb előadását, a Prométheusz’22-t, mely egy nemzetközi projekt keretében, az Európai Színházi Unió Katasztrófa elnevezésű projektjének részeként valósulhatott meg, s mellyel a három teátrum művészei a kincses város után a szlovén fővárosba, majd Konstancára és végül Portóba látogatnak.
Az egyfelvonásos, körülbelül másfél órás darab csupán egyetlen díszletet használ, az események színhelye a „világ vége”, egy magas fém falakkal, szögesdróttal elhatárolt terület, mely leginkább egy titkos katonai bázis kísérletekre használt részlegére emlékeztet. Itt láncolják le Prométheuszt, aki ellopta az istenektől az emberek számára a tüzet, ezáltal tulajdonképpen tudást adva nekik, felnyitva a szemüket.
Az eredeti ógörög dráma szereplőinek köre modern figurákkal egészül ki, a sajtó képviselői az egész darab alatt a 21. századi, szélsőségesen idealizált, provokációra és propagandára épülő világ megjelenítői.
A mitológiából ismert Zeusz kettős szerepben jelenik meg, a klasszikus csábító és haragos főistenen túl itt ő a rendező, egyszerre utalva arra, hogy a világ vezetői mások életét befolyásoló eseményeket irányíthatnak fentről, de arra is, hogy a körülöttünk zajló, gyakran a média által még inkább felnagyított események egy része csupán „show”, színjáték.
A szereplők négy nyelven szólalnak meg, magyarul, románul, angolul és szlovénul. Ilyen szempontból a kolozsvári (magyar) közönségnek ad, adott egy érdekes többletet az, hogy az újságírókat, riportereket és egyéb mellékszereplőket érti, értette, hiszen az előadásban ezek a szereplők beszélnek románul, magyarul, esetleg angolul, eközben Prométheuszt – akit a szlovén Igor Somobor játszik –, és aki jóslatokat mond, titkok tudója, őt nem (szövegét természetesen feliratként lehetett olvasni). A nyelvvel való játék erősíti a Prométheuszt övező mitikus bűvkört. Igor Somobor játéka az előadás egyik csúcspontja, Prométheusza kifejező, de egy pillanatig sem túlzó, egyszerre érezni a dühét és az emberek iránti szeretetét.
Mindezt teszi nem csak a háttérben vetített képek, felvételek által, amelyeken az emberiség szenvedései jelennek meg, hanem finom szóbeli utalások révén is.
Bár az előadásra koncentráló sajtótájékoztatón az alkotók azt emelték ki, hogy a darab témája az értelmiségi szerepe, helyzete a mai társadalomban, a produkció ennél sokkal többről szól. Mondanivalója egyszerre rétegzett és szerteágazó, a 21. századi ember „rabsága”, leláncoltsága, a saját maga teremtette béklyók ugyanúgy megjelennek, mint a politika, a nézetek szélsőségessé válásának hatása a mindennapjainkra, vagy mint a média és a közösségi média hatalma és befolyása.
A darabot szombat és vasárnap este is megtekintheti a kolozsvári közönség, illetve az idén ismét megrendezésre kerülő Interferenciák Fesztivál programjába is bekerül majd.
Ókori dráma adaptációját viszi színre a Kolozsvári Állami Magyar Színház a Konstancai Állami Színházzal és a ljubljanai teátrummal közösen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
A Leonardo DiCaprio nevével fémjelzett film, az Egyik csata a másik után című fekete komédia, valamint a Hamnet című dráma vitte el a vasárnap este a kaliforniai Beverly Hillsben megrendezett 83. Golden Globe-díjátadó filmes fődíjait.
Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünnepli a romániai fotóművészet napját Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ.
Szakmai tényfeltáró bizottság alakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára – közölte a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtökön az MTI-vel.
Különleges biztonsági intézkedések mellett kedden kiemelték a magyar koronázási palástot vitrinjéből a Magyar Nemzeti Múzeumban. A történelmi ereklye az épületen belül ideiglenesen egy másik védett helyet kapott.
Meghalt Tarr Béla filmrendező kedden – közölte az MTI-vel Fliegauf Bence rendező a család nevében.
Január 6. a keresztény liturgiában Vízkereszt vagy a Háromkirályok ünnepe, a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete is egyben. A katolikus egyházban a pap megszenteli a vizet, e naphoz számos népszokás is kötődik.
A 2026-os év már most körvonalazódik a közép-kelet-európai koncertnaptárban, és bár Erdély továbbra sem számít turnéközpontnak, idén Kolozsvárra is érkeznek komoly nevek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!