Agócs Gergely: a népzene ma is megállja a helyét

A sikeres felvételen két kalotaszegi népdal hallható, és a Fonó Zenekar Hateha! – Táncházi slágerek című albumáról származik. A táncház hőskorszakát idéző lemez anyagát az erdélyi Mezőség, Szék község és Kalotaszeg népzenéjéből állították össze. Hamarosan felveszik a lemez folytatását, amelyen a Felső-Tiszavidék és a Dél-Dunántúl archaikus dallamvilágának legismertebb dalai lesznek hallhatók.

Agócs Gergely úgy vélte: a Fölszállott a páva sikere is azt jelzi, van igény az autentikus népzenére, így nem áll meg az érvelés, miszerint vegyíteni kell a népzenét más zenei stílussal, hogy ma is hallgassák. Agócs Gergely szerint ezt jelenti a „világzene\", ami valójában nem zenei műfaj, hanem egy „kereskedelmi kategória\".

„Elég tisztességesen, szépen muzsikálni, nem kell bukfencet vetni, nem kell a népzenét feltétlenül áthelyezni egy aktualizált zenei környezetbe. Más szóval érdekes tud lenni számunkra a saját kultúránk, eredeti változatában: fontos üzenet ez ebben a tébolyult, mindent mindennel összemaszatolni kívánó világban\" – hangsúlyozta. Hozzátette, a regisztrált színpadi népművészeti előadók száma 2005-ben 190 ezer volt, és ez a szám emelkedhetett is.

„Mi, magyarok egyedülálló helyzetben vagyunk, hiszen főképpen Bartóknak és Kodálynak, valamint az 1970-es évek elején elindult táncházmozgalomnak köszönhetően nálunk máig elválasztható egymástól az autentikus népzene és a népies műzene. Ezzel szemben a nagy nyugati kultúrákban a népdal a 20. század elején végérvényesen összemosódott a népies műzene alkotásaival, és ott máig nincs a két műfajnak egymástól elkülönített társadalmi megítélése. Volksliednek például bármelyik zeneszerző népies motívumokra komponált darabját is nevezhetik, a folksong kifejezéssel pedig akár Bob Dylan dalait is illethetik az angol nyelvterületen\" – fejtette ki Agócs Gergely.

Szavai szerint a népzene a magyar kultúra egének „állócsillaga\", és mindig lehet meríteni belőle. „Egyedülálló esztétikai érték, amely nemzedékek alatt csiszolódott ki, erre hívta fel a világ figyelmét Bartók, és erre épül a Kodály-módszer is. A népművészet olyan, mint a Linux operációs rendszer: nyílt forráskódú »program«, amelyet egyszerre nagyon sokan fejlesztenek, és ezzel a legtökéletesebb forma érhető el\".

„Sajnos azok a közösségek, amelyekből a népművészet kinőtt, ma már csak nyomokban találhatók meg a mai Magyarország területén, igaz, valamivel nagyobb mértékben maradtak fenn az elcsatolt területeken – mutatott rá. – A táncházmozgalom sok közösségi értéket tud közvetíteni azzal, hogy a maga tisztaságában mutatja meg a népzene szépségét\".