A magyar népzene hordoz anynyi értéket és szépséget, hogy ma is megáll a saját lábán, nem kell csak azért feldolgozásokat készíteni, hogy jobban eladható legyen – mondta az MTI-nek Agócs Gergely népzenész, néprajzkutató azzal kapcsolatban, hogy a Fonó Zenekarral készített egyik felvételük több mint 500 ezres nézettséget ért el a YouTube-on.
2015. április 22., 10:572015. április 22., 10:57
A sikeres felvételen két kalotaszegi népdal hallható, és a Fonó Zenekar Hateha! – Táncházi slágerek című albumáról származik. A táncház hőskorszakát idéző lemez anyagát az erdélyi Mezőség, Szék község és Kalotaszeg népzenéjéből állították össze. Hamarosan felveszik a lemez folytatását, amelyen a Felső-Tiszavidék és a Dél-Dunántúl archaikus dallamvilágának legismertebb dalai lesznek hallhatók.
Agócs Gergely úgy vélte: a Fölszállott a páva sikere is azt jelzi, van igény az autentikus népzenére, így nem áll meg az érvelés, miszerint vegyíteni kell a népzenét más zenei stílussal, hogy ma is hallgassák. Agócs Gergely szerint ezt jelenti a „világzene\", ami valójában nem zenei műfaj, hanem egy „kereskedelmi kategória\".
„Elég tisztességesen, szépen muzsikálni, nem kell bukfencet vetni, nem kell a népzenét feltétlenül áthelyezni egy aktualizált zenei környezetbe. Más szóval érdekes tud lenni számunkra a saját kultúránk, eredeti változatában: fontos üzenet ez ebben a tébolyult, mindent mindennel összemaszatolni kívánó világban\" – hangsúlyozta. Hozzátette, a regisztrált színpadi népművészeti előadók száma 2005-ben 190 ezer volt, és ez a szám emelkedhetett is.
„Mi, magyarok egyedülálló helyzetben vagyunk, hiszen főképpen Bartóknak és Kodálynak, valamint az 1970-es évek elején elindult táncházmozgalomnak köszönhetően nálunk máig elválasztható egymástól az autentikus népzene és a népies műzene. Ezzel szemben a nagy nyugati kultúrákban a népdal a 20. század elején végérvényesen összemosódott a népies műzene alkotásaival, és ott máig nincs a két műfajnak egymástól elkülönített társadalmi megítélése. Volksliednek például bármelyik zeneszerző népies motívumokra komponált darabját is nevezhetik, a folksong kifejezéssel pedig akár Bob Dylan dalait is illethetik az angol nyelvterületen\" – fejtette ki Agócs Gergely.
Szavai szerint a népzene a magyar kultúra egének „állócsillaga\", és mindig lehet meríteni belőle. „Egyedülálló esztétikai érték, amely nemzedékek alatt csiszolódott ki, erre hívta fel a világ figyelmét Bartók, és erre épül a Kodály-módszer is. A népművészet olyan, mint a Linux operációs rendszer: nyílt forráskódú »program«, amelyet egyszerre nagyon sokan fejlesztenek, és ezzel a legtökéletesebb forma érhető el\".
„Sajnos azok a közösségek, amelyekből a népművészet kinőtt, ma már csak nyomokban találhatók meg a mai Magyarország területén, igaz, valamivel nagyobb mértékben maradtak fenn az elcsatolt területeken – mutatott rá. – A táncházmozgalom sok közösségi értéket tud közvetíteni azzal, hogy a maga tisztaságában mutatja meg a népzene szépségét\".
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!