Ady Endre konstancai „utóélete” – Abszurd monodrámát mutatnak be

Az abszurd darab Konstancán, a román kikötővárosban játszódik, az idő viszont nehezen meghatározható: valamikor egy diktatúra idején történik, a Nyugat című folyóirat már elektronikus formában jelenik meg, Kosztolányi pedig sms-ben tudatja Adyval a folyóirateladás nehézségeit.

A történet szerint Ady Endre nem halt meg 1919 telén, internáltként több túlélési esélyt kell latolgatnia. Legyen hajógyári törzsgárdatag, esetleg a Securitate ellenőrzésével és irányításával vállalja el a Konstancai Harcos című román napilap szerkesztését? Álházasság-engedély megszerzésével próbáljon átjutni az „anyaországi\" paradicsomba?

Zelei Miklós író az MTI-nek elmondta: az volt a célja, hogy bemutassa a múlt század és az elmúlt évek főbb problémáit a pártközpontoktól a titkosszolgálatokon át a mobiltelefonok koráig. Azok a problémák, amelyek a múlt évszázad keretei közé vannak illesztve, ma is aktuálisak, így például a szakmai tisztesség kérdése vagy a kultúra lehetőségei – mondta.

„Ezeket mi valamilyen formában mind megéltük. Azt szoktam mondani, harminc évig és harminc napig írtam ezt a darabot” – fogalmazott a szerző. Mint mondta, szabadon kezelte a történéseket, olyan szituációkba akarta hozni Adyt, amelyekbe a valós életében soha nem került volna. „Arra voltam kíváncsi, hogyan viselkedne egy író előd olyan szituációkban, amelyeket az utódok éltek meg” – tette hozzá.

Zelei Miklós szerint Ady valószínűleg soha nem ment volna bele ilyen szerepekbe, de szerencséje volt, mert nem találkozott azokkal a totális diktatúrákkal, amelyekkel később az erdélyi és magyarországi magyar íróknak szembe kellett nézniük és szerencsés volt, hogy nem került bele a rendszerváltás Janus-arcú forgatagába sem.

A darab egyetlen szereplője Katkó Ferenc, ő alakítja Ady Endrét, de ő játssza Lédát, Grama és Garami ezredeseket, két biztonsági őrt, Kittit, a tömbházgondnokot, a frakcióvezető-helyettest és Babits Mihályt is. A mű végén egy rövid szerep erejéig feltűnik Csomós Lajos is.

Katkó Ferenc az MTI-nek elmondta: „embert próbálóan nehéz\" a darab, amely elsősorban a vívódásról szól. Kifejtette: határon túl született és nőtt fel, sok helyzettel találkozott, amely megjelenik a darabban, így saját élményeiből is tud meríteni. „Határozott emlékem, hogy amikor bevezették a vízumrendszert, én éppen Szabadkán játszottam és nem tudtam hazamenni. De otthon, Kárpátalján jól ismertük a kényszerházasságokat is” – sorolt példákat.

Zelei Miklós drámája 2012-ben a Békéscsabai Jókai Színház egyfelvonásos drámapályázatára készült. A beküldött 175 színdarabból a felolvasószínházi bemutatásra kiválasztott 13 – ezen belül nem rangsorolt – darab közé került, előbb felolvasószínházi, később rendezői darabként is bemutatták. A kolozsvári Komp Press – Korunk Kiadó 2013 elején önálló kötetben is megjelentette a művet. Január 25-én a Nemzeti Színházban játsszák a darabot.