
Fotó: A szerző felvétele
2010. augusztus 02., 10:052010. augusztus 02., 10:05
Az egyhetes alkotótáborban 22 erdélyi, illetve erdélyi gyökerekkel rendelkező képzőművész vett részt, alkotásaikból a tegnap nyílt kiállítás a gyergyóalfalvi Petőfi Sándor Művelődési Ház galériájában.
„A Kós Károly által megfogalmazott transzszilván kultúra ma már csak a képzőművészetben lelhető fel” – szögezte le Banner Zoltán művészettörténész, aki a képzőművészetben még létező transzszilvanizmus képviselőinek három generációját különbözteti meg. Mint mondotta, a képzőművészetben az erdélyi szecesszió, vagyis a transzszilvanizmus megalapozói Márton Ferenc, Nagy István és Nagy Imre, akik felfedezik a székely tájat és a székely embert. Őket követik a sorban azok a képzőművészek, akiknek tulajdonítható a marosvásárhelyi képzőművészeti iskola létrehozása, a harmadik generáció pedig a ma még alkotó kortárs képzőművészek korosabb generációja, vagyis többek közt azok, akik a Vadárvácska erdei szálláson az elmúlt héten alkottak.
Egyébként Banner szerint a Vadárvácska erdei szálláson működő művésztábor az 1974-ben indult gyergyószárhegyi művésztelep folytatása, ugyanis, mint mondta, mindkettőt a transzszilvanizmus, a transzszilván eszme megőrzésére hozták létre. Elismeréssel szólt a Vadárvácska-művésztelep alkotóiról a tárlatnyitón jelen lévő Bajtai Erzsébet, Füzes Oszkár magyar nagykövet felesége is, kifejtve, hogy szülővárosának, Bajának ma nem lenne nagy festője, ha hajdanán nem ebben a városban telepedik le, majd alkot a transzszilvanizmus egyik nagy képviselője, az erdélyi Nagy István festőművész. A tábor kapcsán pedig kifejtette: „jó lenne, ha jövőre más idegen országban élő magyar képzőművészeket is meghívnának, mert jó együtt lenni, egy közösségben alkotni”.
A Vadárvácska-művésztáborban az elmúlt héten többnyire olyan képzőművészek alkottak, akik hajdanán a gyergyószárhegyi művésztelep létrejötténél is bábáskodtak. Ott volt többek közt Barabás Éva, Major Gizella, Márton Árpád és Datu Viktor festőművész, illetve Bálint Károly és Kiss Levente szobrászművész.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.