
Fotó: A szerző felvétele
2010. július 02., 11:072010. július 02., 11:07
A művésznő kitelepedése óta első egyéni tárlatát nyitotta meg az országban. Tamás Klára a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola végzőseként bukaresti színházak és román filmek plakátjainak készítésével tűnt ki, az igazi kiugrást pedig az 1984-es chicagói Gold-Hugo-díj jelentette. A művésznő 1992 óta New Yorkban él, a könyv- és plakáttervezés, nagyméretű rajzok, grafikai művek, rézkarcok után az utóbbi években a falikárpitok művészetének kiemelkedő képviselőjévé vált. Vargha Mihály múzeumigazgató házigazdaként úgy értékelte, a háromszéki képzőművészeti év kiállításainak egyik fontos állomása a tárlat, friss és szakmai vitát generáló. Tamás Klára a hatvanas években, a megyésítés után kialakult kulturális pezsgés időszakában már kiállított a sepsiszentgyörgyi színház előcsarnokában, így a jelenlegi tárlata tulajdonképpen visszatérés. Vargha Mihály szerencsés egybeesésnek nevezte a kiállítást, hiszen a művésznő erdélyi fotózásra készült, ez jó alkalom volt arra, hogy a sepsiszentgyörgyi képtárban megnyithassanak egy tárlatot a munkáiból, hogy a nagyméretű szőnyegeket és a világkalandozásai során készült fotókat az erdélyiek is megtekinthessék.
Vári Attila író a megnyitón megfogalmazta, nemzedéktársai közül csak kevés zsenit ismer, közéjük tartozik Tamás Klára. Az író közös élményeikről, kamaszkori szerelmükről, a szóban és képben gondolkodó alkotók összebékíthetetlen ellentétéről és szoros barátságukról beszélt. Tamás Klára drámai realizmusnak nevezte szőnyegeit, akcióművészetnek a fotóit. Felidézte, hogy a teljes bezártságából, az önveszejtő szabadságba menekült, dacból hagyta el az országot, de azóta is magyarul gondolkodik és álmodik. A tárlatmegnyitót Harry Tavitian dzsesszkoncertje követte. A két művészt régi barátság fűzi össze, a világhírű dzsesszzenész közreműködött Tamás Klára 25 évvel ezelőtti konstancai tárlatnyitóján is, Tamás Klára pedig két Tavitian-album borítótervét készítette. Tamás Klára tárlata július 20-áig tekinthető meg.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.