
Fotó: A szerző felvétele
2010. július 02., 11:072010. július 02., 11:07
A művésznő kitelepedése óta első egyéni tárlatát nyitotta meg az országban. Tamás Klára a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola végzőseként bukaresti színházak és román filmek plakátjainak készítésével tűnt ki, az igazi kiugrást pedig az 1984-es chicagói Gold-Hugo-díj jelentette. A művésznő 1992 óta New Yorkban él, a könyv- és plakáttervezés, nagyméretű rajzok, grafikai művek, rézkarcok után az utóbbi években a falikárpitok művészetének kiemelkedő képviselőjévé vált. Vargha Mihály múzeumigazgató házigazdaként úgy értékelte, a háromszéki képzőművészeti év kiállításainak egyik fontos állomása a tárlat, friss és szakmai vitát generáló. Tamás Klára a hatvanas években, a megyésítés után kialakult kulturális pezsgés időszakában már kiállított a sepsiszentgyörgyi színház előcsarnokában, így a jelenlegi tárlata tulajdonképpen visszatérés. Vargha Mihály szerencsés egybeesésnek nevezte a kiállítást, hiszen a művésznő erdélyi fotózásra készült, ez jó alkalom volt arra, hogy a sepsiszentgyörgyi képtárban megnyithassanak egy tárlatot a munkáiból, hogy a nagyméretű szőnyegeket és a világkalandozásai során készült fotókat az erdélyiek is megtekinthessék.
Vári Attila író a megnyitón megfogalmazta, nemzedéktársai közül csak kevés zsenit ismer, közéjük tartozik Tamás Klára. Az író közös élményeikről, kamaszkori szerelmükről, a szóban és képben gondolkodó alkotók összebékíthetetlen ellentétéről és szoros barátságukról beszélt. Tamás Klára drámai realizmusnak nevezte szőnyegeit, akcióművészetnek a fotóit. Felidézte, hogy a teljes bezártságából, az önveszejtő szabadságba menekült, dacból hagyta el az országot, de azóta is magyarul gondolkodik és álmodik. A tárlatmegnyitót Harry Tavitian dzsesszkoncertje követte. A két művészt régi barátság fűzi össze, a világhírű dzsesszzenész közreműködött Tamás Klára 25 évvel ezelőtti konstancai tárlatnyitóján is, Tamás Klára pedig két Tavitian-album borítótervét készítette. Tamás Klára tárlata július 20-áig tekinthető meg.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.