2009. december 07., 10:212009. december 07., 10:21
„Az a közös vonásuk, hogy bennük van minden, amit egy ember megélhet: szeretet, öröm, bánat, helyenként nyomorúság is. Ezért tartottam fontosnak, hogy egyszerre kerüljenek az olvasók elé” – mondta bevezetésképpen Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója.
Vida Gábor, a kötet szerkesztője szerint Konrád Árpád nem önéletrajzi regényt, hanem emlékiratot írt, ami egyben kultúrtörténet, hadtörténet, jelenkortörténet és szubjektív vallomás. Konrád annak idején Kolozsvárról indult, eljutott a Szovjetunióba, ahol erdőmérnöki szakon végzett, majd hazakerült.
A könyv a Kolozsvártól Leningrádig, azaz a mai Szentpétervárig, Moszkváig, Kaukázusig, Szibériáig megjárt út tapasztalatairól szól, fényképekkel illusztrálva. Vida úgy véli, a kötet fő érdeme, hogy megmutatja: a Szovjetunió nemcsak az elnyomás, az elmaradottság birodalma volt, hanem tovább élt benne az orosz kultúra. „Konrád Árpád Szolzsenyicinhez hasonlóan azt mondja: abban a világban nemcsak gulág, emberirtás, nemcsak második világháború, atomkísérlet volt, hanem kultúra, tudomány is” – emelte ki Vida.
Konrád azt is felmutatja, hogy mint minden világban, a Szovjetunióban is voltak rendes emberek és gazemberek egyaránt. A szerző ismertette a kézirat kálváriáját, amely több sikertelen pályázaton vett részt. Végül Kányádi Sándorhoz fordult, aki három napon belül válaszolt neki. A költő segítségével kerülhetett a kézirat nyomdába.
Kibédi Varga Sándor újságíró kötete a Magyarországra kivándorolt erdélyiekről szól. A szerző marosvásárhelyi származású, most Budapesten él. Idehaza és az anyaországban több újság szerkesztőségében dolgozott, majd nyugdíjazása előtt öt éven át tanított. „Szubjektív naplójegyzetek, kortörténeti feljegyzések, portrék, esetleírások, fordulatos életképek a diktatúra éveiben elvándoroltak sorsának alakulásáról. Még nem regény, de már több mint szociográfia” – olvashatjuk a kötet hátsó borítóján.
Kibédi a Magyarország felfedezése című pályázati felhívásra kezdte írni az áttelepült erdélyiek történetét, de végül nem ebben a sorozatban látott napvilágot a kötet. Magyarország nagyon sok települését bejárta, interjúkat készített. „A kötetben nem írok hajléktalanokról, igazán sikertelen emberekről, de nagyon sikeresekről sem. Nagy színészek, tudósok, politikusok sem szerepelnek benne, velük úgyis foglalkoznak elegen” – mondta a szerző. A kötet tizenkilenc interjút is tartalmaz, de a szerző szerint nem interjúkötetről van szó, csak azokra épül a könyv anyaga.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.