Fotó: A szerző felvétele
2009. október 01., 09:352009. október 01., 09:35
Az író román nyelv és irodalom szakon végzett, így jól ismeri a román kultúrát, irodalmat. Kifejtette: a kortárs román írók, mint Gabriel Liiceanu, Andrei Pleşu és mások szerencsés helyzetben voltak, hiszen Mircea Eliade, Constantin Noica, illetve Emil Cioran művein fejlődhettek.
Noica păltinişi, „sétáló” iskolája kapcsán Demény megjegyezte: „A kultúra séta, amiben ha egyedül vagy, mégsem vagy egyedül.” A magyar irodalomból a mester és tanítványai témakörben azt a viszonyt elemezte, amely Babits Mihály és az ő véleményét kikérő fiatal költők között kialakult. Demény első kézből, Faludy Györgytől is hallott ezekről a „szeanszokról”, Babits szimbolikus foteljéről, amely Demény szerint „az utolsó fotel volt, amit el lehetett fogadni, nem kapcsolódott hozzá sem ideológia, sem semmiféle politikai holdudvar.”
Így jutott el azoknak a hazai fiatal íróknak a nemzedékéhez, akik 1965–1975 között születtek, a román forradalom idején lettek nagykorúak, mint maga az előadó, Orbán János Dénes, László Noémi, Vida Gábor, Papp Sándor Zsigmond és mások. E nemzedék sorsát Demény Péter nem tudja elképzelni a Látó folyóirat szerkesztői, a jeles költő és író, Kovács András Ferenc és Láng Zsolt nélkül.
Illetve az olyan erdélyi írók nélkül, mint Bodor Ádám vagy Szilágyi István. Viszont ők „nehezen oldódó, sprőd emberek, lehet szeretni őket, de nem lehet összejárni velük” – fogalmazott Demény. Ezért és sok más egyébért „apátlan nemzedéknek” nevezte magukat. Nekik nem volt fotelből oktató mesterük, utalt vissza Babitsra és az ő meghatározó szerepére a maga korában. Demény Péter előadását a Tiberius Vonósnégyes műsora egészítette ki. Az együttes egy Beethoven-művet játszott a közönségnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok