
Fotó: A szerző felvétele
2009. október 01., 09:352009. október 01., 09:35
Az író román nyelv és irodalom szakon végzett, így jól ismeri a román kultúrát, irodalmat. Kifejtette: a kortárs román írók, mint Gabriel Liiceanu, Andrei Pleşu és mások szerencsés helyzetben voltak, hiszen Mircea Eliade, Constantin Noica, illetve Emil Cioran művein fejlődhettek.
Noica păltinişi, „sétáló” iskolája kapcsán Demény megjegyezte: „A kultúra séta, amiben ha egyedül vagy, mégsem vagy egyedül.” A magyar irodalomból a mester és tanítványai témakörben azt a viszonyt elemezte, amely Babits Mihály és az ő véleményét kikérő fiatal költők között kialakult. Demény első kézből, Faludy Györgytől is hallott ezekről a „szeanszokról”, Babits szimbolikus foteljéről, amely Demény szerint „az utolsó fotel volt, amit el lehetett fogadni, nem kapcsolódott hozzá sem ideológia, sem semmiféle politikai holdudvar.”
Így jutott el azoknak a hazai fiatal íróknak a nemzedékéhez, akik 1965–1975 között születtek, a román forradalom idején lettek nagykorúak, mint maga az előadó, Orbán János Dénes, László Noémi, Vida Gábor, Papp Sándor Zsigmond és mások. E nemzedék sorsát Demény Péter nem tudja elképzelni a Látó folyóirat szerkesztői, a jeles költő és író, Kovács András Ferenc és Láng Zsolt nélkül.
Illetve az olyan erdélyi írók nélkül, mint Bodor Ádám vagy Szilágyi István. Viszont ők „nehezen oldódó, sprőd emberek, lehet szeretni őket, de nem lehet összejárni velük” – fogalmazott Demény. Ezért és sok más egyébért „apátlan nemzedéknek” nevezte magukat. Nekik nem volt fotelből oktató mesterük, utalt vissza Babitsra és az ő meghatározó szerepére a maga korában. Demény Péter előadását a Tiberius Vonósnégyes műsora egészítette ki. Az együttes egy Beethoven-művet játszott a közönségnek.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.