
Fotó: A szerző felvétele
2009. október 01., 09:352009. október 01., 09:35
Az író román nyelv és irodalom szakon végzett, így jól ismeri a román kultúrát, irodalmat. Kifejtette: a kortárs román írók, mint Gabriel Liiceanu, Andrei Pleşu és mások szerencsés helyzetben voltak, hiszen Mircea Eliade, Constantin Noica, illetve Emil Cioran művein fejlődhettek.
Noica păltinişi, „sétáló” iskolája kapcsán Demény megjegyezte: „A kultúra séta, amiben ha egyedül vagy, mégsem vagy egyedül.” A magyar irodalomból a mester és tanítványai témakörben azt a viszonyt elemezte, amely Babits Mihály és az ő véleményét kikérő fiatal költők között kialakult. Demény első kézből, Faludy Györgytől is hallott ezekről a „szeanszokról”, Babits szimbolikus foteljéről, amely Demény szerint „az utolsó fotel volt, amit el lehetett fogadni, nem kapcsolódott hozzá sem ideológia, sem semmiféle politikai holdudvar.”
Így jutott el azoknak a hazai fiatal íróknak a nemzedékéhez, akik 1965–1975 között születtek, a román forradalom idején lettek nagykorúak, mint maga az előadó, Orbán János Dénes, László Noémi, Vida Gábor, Papp Sándor Zsigmond és mások. E nemzedék sorsát Demény Péter nem tudja elképzelni a Látó folyóirat szerkesztői, a jeles költő és író, Kovács András Ferenc és Láng Zsolt nélkül.
Illetve az olyan erdélyi írók nélkül, mint Bodor Ádám vagy Szilágyi István. Viszont ők „nehezen oldódó, sprőd emberek, lehet szeretni őket, de nem lehet összejárni velük” – fogalmazott Demény. Ezért és sok más egyébért „apátlan nemzedéknek” nevezte magukat. Nekik nem volt fotelből oktató mesterük, utalt vissza Babitsra és az ő meghatározó szerepére a maga korában. Demény Péter előadását a Tiberius Vonósnégyes műsora egészítette ki. Az együttes egy Beethoven-művet játszott a közönségnek.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.