A történelmi egyházak közös istentiszteletét követően Markó Béla és Lukács Tamás magyarországi országgyűlési képviselő, a magyar Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezt követően Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban és József Attila Elégia című versét hallgathatta meg a közönség Hatházi András színművész előadásában. Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul, Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közép-erdélyi régiójának elnöke és Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója köszöntőbeszédeit követően a Kolozsvári Magyar Opera zenekara és szólistái léptek fel, akik Erkel Ferenc és Kodály Zoltán legnépszerűbb műveit adták elő.
| Kölcsey Himnusza megváltoztatta a magyar nemzeti közösséget – mondta el Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter pénteken a budapesti Iparművészeti Múzeumban, ahol kitüntetéseket adott át a Magyar Kultúra Napja alkalmából. A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünneplik január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát. Az ünnep kapcsán megtartott díjátadó előtt Réthelyi Miklós hangsúlyozta: egy élet értékét azon lehet legjobban lemérni, hogy az ember mennyit tudott változtatni környezetén. „Kölcsey Himnusza megváltoztatta a magyar nemzeti közösséget (...), mert átélhetővé tett olyan elvontnak tűnő fogalmakat, mint a nemzet” – idézte fel a miniszter, hozzátéve azonban, a költő nemcsak a nemzet fogalmát írta körül, hanem a szabadságét is. Mint kiemelte, többféle szabadság létezik, így például az alkotói szabadság, „mely nemcsak a művészi önmegvalósítást jelenti, hanem az élet kiteljesítésének a lehetőségét, amikor nincs »vérözön«, sem »lángtenger«. (...) Szabadság nélkül nem születtek volna meg azok az alkotások, szellemi és közösségi teljesítmények, melyek most díjat érdemelnek”–- fogalmazott. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője rámutatott: a Himnusz „a magyar identitás és nemzeti érzület legteljesebb kifejezése”, mely szellemi vonatkozásokban is kijelöli a haza terét: „a haza tehát nemcsak földrajzi terület, hiszen magunkban hordozzuk, ahogy magunkban hordozzuk gondolatainkat, érzéseinket is, melyeket alkotássá formálhatunk”. Réthelyi Miklós kifejtette, az igazi jutalmat a befejezett munka hordozza magában, de a pénteken Szőcs Géza és Hoffmann Rózsa államtitkárokkal együtt átadott művészeti és oktatási elismerések is remélhetőleg új fejezetet nyitnak a díjazottak munkásságában. |
Markó Béla ünnepi beszédében a magyar himnusz különlegességéről beszélt. „Himnuszunk eltér más nemzetek himnuszától: nem lehet díszlépésben menetelni rá és énekelni, ez a himnusz többet jelent számunkra ennél. Azt üzeni, hogy értékeinkhez, hagyományainkhoz ragaszkodó nemzet vagyunk, amely nem dobja el értékeit. Ez a himnusz töprengő, önmagunkba néző, önkritikára képes nemzetnek mutat föl, amely nem más nemzetekben keresi a hibát, hanem önmagában. Olyan nemzet vagyunk, amely képes önmagába nézni, képes újra és újra végiggondolni saját történelmét” – fogalmazta meg saját himnuszértelmezését a civilben költő politikus.
Lukács Tamás beszédének végén a 2010-es nemzeti összetartozásról szóló törvény szövegét „adta ajándékba” Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspöknek, aki a jogszabály teljes szövegét felolvasta. Szilágyi Mátyás ünnepi köszöntőjében elmondta, szükség van a magyar kultúra összetartó erejére, nélkülözhetetlen a nemzet stratégiai céljainak megvalósításához.
A magyarság művelődési helyzetéről beszélgettek annak a kerekasztal-beszélgetésnek a résztvevői, amelyet a Magyar Kultúra Ünnepe keretében rendeztek meg pénteken Nagyváradon. A tíz évvel ezelőtti első hasonló rendezvénynek is ugyanez volt a témája – emlékeztetett a két főszervező, Fleisz János nagyváradi történész, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke, illetve Porkoláb Lajos, a berettyóújfalvi Nadányi Zoltán Művelődési Központ igazgatója. Az elmúlt tíz évben nagyon sok változás történt, főként ami a kultúra közvetítésének eszközeit illeti, ennek pedig nem mindenki örül – derült ki a beszélgetésből.
Pomogáts Béla irodalomtörténész azt mondta, nem nyugodt a magyarság jelenlegi műveltségi állapotát illetően. Mint kifejtette, az 1989-ig tartó időszak marxista álértékeivel szemben a társadalom ellenállást tanúsított, keresve a népi kulturális, illetve európai értékeket, de mostanra ez az érdeklődés – főként a tömegkultúra térnyerése miatt – lanyhulni látszik. Kovács Béla Lóránt, a Debreceni Egyetem adjunktusa ennél jóval optimistábban nyilatkozott: szerinte ugyanis manapság már nem elég csak azt mérni, hogy az emberek milyen gyakran olvasnak hagyományos könyveket, hiszen az új médiumok, elsősorban pedig nem is a rádió és a televízió, hanem a világháló számtalan lehetőséget kínál mind kultúraterjesztésre, mind közösségformálásra. Cs. Tóth János művészeti író szerint a nyomtatott betűt sem fenyegeti kihalás, Erdei Gábor, a Debreceni Egyetem munkatársa a felnőttképzés elterjedéséről beszélt, Böcskei László római katolikus megyés püspök, az esemény házigazdája pedig az egyház művelődési miliőként való működését fejtette ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok