2009. november 25., 09:412009. november 25., 09:41
Több ezer éves múmiák és sírdíszek költöztek a csíkszeredai Mikó-várba a Csíki Székely Múzeum jóvoltából. Ez az utóbbi időszak második történelmi témát feldolgozó nagyszabású időszaki kiállítás az intézményben a Tatárjárás után.
A kiállított leletanyag nagy része a budapesti Szépművészeti Múzeumból érkezett a Székelyföldre, ám néhány érdekes tárgyat a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum kölcsönzött a csíkszeredai intézménynek, amelyeket egykor erdélyi magyar magángyűjtők ajándékoztak az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, és ennek gyűjteményéből kerültek át az Erdélyi Történeti Múzeumba.
A tárlat anyagában nemcsak a Szépművészeti egyiptológiai vándorkiállításának anyaga szerepel, amely Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója szerint kevés lett volna, hanem a budapesti intézmény állandó egyiptomi tárlatából is kaptak kölcsön számos értékes leletet. Ez úgy volt lehetséges, hogy a Szépművészeti Múzeum a Hősök tere alá terjeszkedik, így az alagsorban berendezett egyiptomi tárlatukat meg kellett bontani.
A tárolószekrények melletti leírások kimerítő tájékoztatást nyújtanak a látogatóknak. A múzeum munkatársai szerint Erdélyben egyedülálló és premierként felfogható kiállításról van szó, hiszen eddig ilyen gazdag tárgyanyagot bemutató egyiptológiai tárlat még nem volt a térségben. Emellett azért is egyedülálló a kiállítás, mert az európai presztízsű Szépművészeti Múzeum, több mint százéves története során, első alkalommal mutatkozik be a határon túli magyar közönség előtt.
A kiállítás megtekintéséhez tárlatvezetői előadás is igényelhető, ám a megfelelő elrendezésnek és a kimerítő videó-bemutatónak köszönhetően egyedül is tökéletesen el lehet igazodni az egyiptomi kincsek között. Betekintést nyerhetünk a test balzsamozásának technikájába és a sírkamrák építésébe. Emellett érdekességnek számít, hogy a tervezők az egyik teremben főúri sírkamrát rendeztek be, ahol egy nemesi hölgy szarkofágját az eredeti elrendezésnek megfelelően állítottak ki, pontosan dokumentálva a temetkezési forma sajátosságait és művészeti vonatkozásait.
„Nagyon tetszett a kiállítás, és örömmel veszek részt hasonló rendezvényeken. A legutóbbi, tatárjárásról szóló tárlatot is megnéztem, és a legközelebbi, pestisjárvánnyal kapcsolatos kiállításra is el fogok jönni” – mesélte lapunknak a balánbányai Majorchik Zoltán, aki családjával együtt tekintette meg a kiállított tárgyakat.
A múzeum munkatársai egyébként hétvégenként a gyerekeknek múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak, ahol a kicsik, többek között, hieroglifákkal díszített könyvjelzőt is készíthetnek. A kiállítás legnagyobb újításának az utolsó teremben berendezett tapintható tárlat számít, ahol a különböző egyiptomi szobrok másolatait szabadon állították ki, nem védi őket plexilap. A múzeum tájékoztatása szerint ezt a részleget elsősorban a látássérültek számára készítették, ezért a tájékoztató szövegeket Braille-írással is feltüntették.
A csíkszeredai Egyiptom-kiállítás szemlélői nem csak időben és térben utazhatnak, hiszen a tárlat anyaga az európai és a keleti kultúrák, művészetek közötti szakadékokat is áthidalja. A több ezer éves mumifikálódott emberi testrészek, állatok között sétálva megismerhetjük egy letűnt kor civilizációjának túlvilágról alkotott képét.
A sírboltokban talált gyermekkoporsó, halotti leplek, díszítőelemek, szent állatként tisztelt macska, madár vagy krokodil mumifikált tetemei arról tanúskodnak, hogy a Nílus menti nép életében nagy hangsúlyt fektetett a túlvilágra való felkészülésre. Nemcsak a főurak és az uralkodó osztály tagjai készültek az öröklétre, hanem az egyszerű emberek életében is fontos szerepet töltött be a vallás és a bonyolult temetkezési rituálék. Ennek a kornak a hangulatát eleveníti fel a 2010. február 7-éig látogatható kiállítás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok