A halál művészete Csíkban

Több ezer éves múmiák és sírdíszek költöztek a csíkszeredai Mikó-várba a Csíki Székely Múzeum jóvoltából. Ez az utóbbi időszak második történelmi témát feldolgozó nagyszabású időszaki kiállítás az intézményben a Tatárjárás után.

A kiállított leletanyag nagy része a budapesti Szépművészeti Múzeumból érkezett a Székelyföldre, ám néhány érdekes tárgyat a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum kölcsönzött a csíkszeredai intézménynek, amelyeket egykor erdélyi magyar magángyűjtők ajándékoztak az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, és ennek gyűjteményéből kerültek át az Erdélyi Történeti Múzeumba.

A tárlat anyagában nemcsak a Szépművészeti egyiptológiai vándorkiállításának anyaga szerepel, amely Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója szerint kevés lett volna, hanem a budapesti intézmény állandó egyiptomi tárlatából is kaptak kölcsön számos értékes leletet. Ez úgy volt lehetséges, hogy a Szépművészeti Múzeum a Hősök tere alá terjeszkedik, így az alagsorban berendezett egyiptomi tárlatukat meg kellett bontani.

Pontos tájékoztatás

A tárolószekrények melletti leírások kimerítő tájékoztatást nyújtanak a látogatóknak. A múzeum munkatársai szerint Erdélyben egyedülálló és premierként felfogható kiállításról van szó, hiszen eddig ilyen gazdag tárgyanyagot bemutató egyiptológiai tárlat még nem volt a térségben. Emellett azért is egyedülálló a kiállítás, mert az európai presztízsű Szépművészeti Múzeum, több mint százéves története során, első alkalommal mutatkozik be a határon túli magyar közönség előtt.

A kiállítás megtekintéséhez tárlatvezetői előadás is igényelhető, ám a megfelelő elrendezésnek és a kimerítő videó-bemutatónak köszönhetően egyedül is tökéletesen el lehet igazodni az egyiptomi kincsek között. Betekintést nyerhetünk a test balzsamozásának technikájába és a sírkamrák építésébe. Emellett érdekességnek számít, hogy a tervezők az egyik teremben főúri sírkamrát rendeztek be, ahol egy nemesi hölgy szarkofágját az eredeti elrendezésnek megfelelően állítottak ki, pontosan dokumentálva a temetkezési forma sajátosságait és művészeti vonatkozásait.

„Nagyon tetszett a kiállítás, és örömmel veszek részt hasonló rendezvényeken. A legutóbbi, tatárjárásról szóló tárlatot is megnéztem, és a legközelebbi, pestisjárvánnyal kapcsolatos kiállításra is el fogok jönni” – mesélte lapunknak a balánbányai Majorchik Zoltán, aki családjával együtt tekintette meg a kiállított tárgyakat.

A múzeum munkatársai egyébként hétvégenként a gyerekeknek múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak, ahol a kicsik, többek között, hieroglifákkal díszített könyvjelzőt is készíthetnek. A kiállítás legnagyobb újításának az utolsó teremben berendezett tapintható tárlat számít, ahol a különböző egyiptomi szobrok másolatait szabadon állították ki, nem védi őket plexilap. A múzeum tájékoztatása szerint ezt a részleget elsősorban a látássérültek számára készítették, ezért a tájékoztató szövegeket Braille-írással is feltüntették.

Időutazás a túlvilágra

A csíkszeredai Egyiptom-kiállítás szemlélői nem csak időben és térben utazhatnak, hiszen a tárlat anyaga az európai és a keleti kultúrák, művészetek közötti szakadékokat is áthidalja. A több ezer éves mumifikálódott emberi testrészek, állatok között sétálva megismerhetjük egy letűnt kor civilizációjának túlvilágról alkotott képét.

A sírboltokban talált gyermekkoporsó, halotti leplek, díszítőelemek, szent állatként tisztelt macska, madár vagy krokodil mumifikált tetemei arról tanúskodnak, hogy a Nílus menti nép életében nagy hangsúlyt fektetett a túlvilágra való felkészülésre. Nemcsak a főurak és az uralkodó osztály tagjai készültek az öröklétre, hanem az egyszerű emberek életében is fontos szerepet töltött be a vallás és a bonyolult temetkezési rituálék. Ennek a kornak a hangulatát eleveníti fel a 2010. február 7-éig látogatható kiállítás.