
2009. szeptember 30., 09:232009. szeptember 30., 09:23
Az igazgató kifejtette, korábbi három nagyszabású tárlatuk, a Munkácsy-kiállítás, a nagybányai művésztelep képeit bemutató tárlat és a Tatárjárás után szerettek volna egy olyan gyűjteményt is bemutatni, amely nem magyar vonatkozású, de egyetemes művészettörténeti jelentősége indokolja bemutatását.
Így már egy évvel ezelőtt kapcsolatba léptek a budapesti Szépművészeti Múzeummal, melynek munkatársai fel is ajánlották annak a vándorkiállításnak az anyagát, amely Élet a halál után címmel vándorolt Magyarországon. Mivel a Szépművészeti a Hősök tere alá terjeszkedik, meg kellett bontani alagsori termeiket, ahol a hatalmas értékű állandó egyiptomi tárlatuk anyagát is tárolták, így ebből a gyűjteményből is számos értékes darabot bocsátottak a csíkszeredai múzeum rendelkezésére.
„Így a budapesti múzeum 120 értékes tárgyát kaptuk kölcsön a kiállításra, melyet a kolozsvári Történeti Múzeumban fellelhető 5 tárgy egészít ki. Ezek érdekessége, hogy a 19. században Orbán Balázs hozta őket Egyiptomból és adományozta az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, innen kerültek át később a Történeti Múzeumba” – mondta Gyarmati.
A felbecsülhetetlen értékű tárlat anyagában többek között egy aranyozott múmiafejet is megtekinthetnek a látogatók, valamint festett gyermek- és felnőttszarkofágok, mumifikált állatok és egy múmiakéz is látható lesz, értékes gyűrűvel az ujján. „Egyik termünket úgy rendezzük be, hogy az egy piramis sírkamrájának hangulatát keltse. A Nagy István Művészeti Gimnázium diákjai közreműködnek e terem létrehozásában, a falakra hieroglifákat, ókori egyiptomi falfestményeket másolnak, a terem közepén négy oszlop között egy festett szarkofágot, ezzel szemben pedig a múmiafejet helyezzük el” – ecsetelte a kiállítás érdekességeit az igazgató.
| A Csíki Székely Múzeum munkatársai öt éve ásatásokat végeznek a csíkszeredai várban és környékén. A közelmúltban nagyobb mennyiségű tárgyi leletet hoztak felszínre, melyben kiemelten értékes ugyan nincs, a régészek, történészek számára mégis jelentős tárgyegyüttesről van szó, mely betekintést enged egy 17–18. századi erődítmény mindennapjaiba. A lelet evőeszközöket, edényeket, fegyvereket, pénzérmeket és virágmotívumokkal díszített kályhacsempéket is tartalmaz. A tervek szerint a múzeumban állandó tárlat keretében mutatnák be a várépítészet történetének fázisait, valamint a korabeli mindennapokat, melyet modern technikai elemek, multimédiás eszközök segítségével tennének szemléletesebbé, ez azonban nagyon költséges. „Jelenleg a szükséges támogatásokat próbáljuk megszerezni” – mondta Gyarmati Zsolt múzeumigazgató. |
Szintén érdekes, és Erdélyben ez idáig egyedülálló az utolsó teremben berendezett tapintható tárlat. Mint megtudtuk, ezt a látáskárosultak számára alakították ki, akiket Braille-írással ellátott szöveges magyarázatok tájékoztatnak a műtárgyakról, amelyeket meg is érinthetnek: többek között állatmúmiákat, kisebb méretű szobrokat lehet megtapogatni. „Ezek természetesen másolatok, melyek eredetijének többsége üvegvitrinekben szintén ki lesz állítva. A tapogatható tárlatot a gyermekeknek is szántuk, akik számára izgalmas lehet megérinteni ezeket a tárgyakat” – magyarázta Gyarmati Zsolt.
A kiállításhoz kapcsolódó programok között szerepel az ingyenesen megtekinthető, Egyiptom történetéről szóló film, emellett a gyerekeknek hetente múzeumpedagógiai foglalkozást tartanak, melynek során papiruszra rajzolhatnak, és hieroglifákat festhetnek a falakra. Emellett nagyszabású vetélkedőt szerveznek középiskolások számára Egyiptom ókorának történetéből, melynek kettős célja van: egyrészt a diákok ismereteit szeretnék bővíteni e témakörben, másrészt a verseny jutalmaként kedvezményes vagy akár térítésmentes szállítást biztosítanának az ország bármely pontjáról Csíkszeredába érkező tanulóknak.
Gyarmati Zsolt két szempontból is egyedinek nevezte a kiállítást, hiszen, mint megtudtuk, a Szépművészeti Múzeum e tárlatával első ízben mutatkozik be a határokon kívül élő magyarságnak. „Ajándéknak is szánjuk ezt a tárlatot azoknak az erdélyieknek, akiknek nincs lehetőségük, hogy nagy európai múzeumokban ismerjék meg az ókori Egyiptom tárgyi világát és művészetét. Nekik házhoz szállítjuk Egyiptomot” – fogalmazott Gyarmati. A másik dolog, ami miatt egyedülálló a mostani projekt, hogy Erdélyben még nem volt nagyszabású egyiptológiai kiállítás.
Mint megtudtuk, a csíkszeredai múzeum is adott kölcsön gyűjteményeket magyarországi múzeumoknak. Mintegy másfél éve vándorol például Magyarországon a Zsögödi Nagy Imre székely festőművész életművét bemutató tárlatuk, mely jelenleg Kecskeméten látogatható.
Gyarmati Zsolt kérdésünkre elmondta, egyiptomi kiállításuk talán még nagyobb érdeklődésre tarthat számot, mint a nagy sikerű Tatárjárás című tárlat, tekintve, hogy egy olyan misztikus korszak tárgyi anyagát mutatja be, melyet generációtól függetlenül sokan ismernek és sokan érdeklődnek iránta. Mégis óvatosan fogalmazott: „Több tízezer látogatóra számítunk”.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.