2011. február 11., 10:192011. február 11., 10:19
Szilágyi Regina, a darab rendezője elmondta, ez a második olyan előadás az ő irányítása alatt, amely a felnőtté válás alapvető problémáit feszegeti. „Emellett természetesen sok egyébről is szól a darab. Például arról is, milyen embernek lenni az állatok társadalmában, illetve milyen idegennek lenni valahol” – fogalmazott a rendező, aki szerint a zenés játékból az is kiderülhet a nézők számára, hogy nem is olyan rossz hely az állatok világa. „Gyermekkorom kedvenc zenés játéka ez, és örültem a felkérésnek, de töredelmesen bevallom, kicsit féltem is a kihívástól. Szerencsére a társulat is nagyon kedveli a darabot, és így nem volt nehéz a munka, amely mintegy öt hétig tartott” – tette hozzá Szilágyi.
A rendező azt is fontosnak tartotta kiemelni, Maugli felnőtté válási történetének feldolgozásai általában azzal végződnek, hogy a farkasok között szocializálódott fiút visszafogadják az emberek. A darab eredeti szövege azonban azt erősíti, és Szilágyi darabja is ahhoz a koncepcióhoz ragaszkodik, hogy nem biztos, hogy olyan jó embernek lenni, és inkább eltávolodik az emberi társadalomtól. „Persze a darabnak boldog vége van, és a szerelem mindent helyretesz, de azért egzisztenciális kérdésekre is keresi a választ, a zárójelenetben ugyanis Maugli azt kérdezi: Ki vagyok én?” – mosolyodott el a művész.
Keresztes Attila, a partiumi társulat művészeti vezetője szerint a darab korosztálytól függetlenül megtekinthető. „Azt gondolom, generációk kedvenc darabja, és eddig mindenütt sikere volt, rengeteg színházban bemutatták már a magyar nyelvterületen is. Csodája, hogy tartalmas, igényes szórakozást kínál az egész családnak, sőt még a nagyszülőket is el lehet hívni rá” – véli Keresztes. A szatmári előadásban az egész társulat játszik, és egy színész több karaktert is megelevenít. A dzsungel könyve egyébként az utóbbi két évtized legsikeresebb magyar musicalje, szövegét Rudyard Kipling azonos című regénye alapján Békés Pál, zenéjét Dés László, dalszövegeit pedig Geszti Péter írta.
A szatmári előadás főbb szerepeiben Galló Ernő, Vencz Stella, Péter Attila-Zsolt, Nagy Csongor-Zsolt, Nagy Antal, Bessenyei István, Rappert Gábor, Varga Andrea, Nagy Orbán, Gaál Gyula, Némethy Zsuzsa, Csiki Orsolya, Bándi Johanna, Laczkó Tekla, Gál Ágnes, Bandura Tibor, Nagy Anikó, Nagy Tamás, Schvartzkopf Adriana, Koncz Balázs m. v. és Fábry Koppány m. v. látható. A dzsungeldíszleteket Cristian Gătina tervezte, a szereplők jelmezét Bodor Judit készítette, a táncok koreográfusa Gabriela Tănase volt, Budean Mihály Judit pedig zenei vezetőként segítette a rendezőt.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.