
Fotó: A szerző felvétele
2009. július 29., 10:372009. július 29., 10:37
Progresszív kortársművészeti törekvések Nagyváradon, a nyolcvanas években címmel jelenik meg kötet a napokban a Partium kiadónál. A tanulmány szerzője Ujvárossy László, a Partiumi Keresztény Egyetem művészeti karának megbízott dékánja (képünkön). A szerző maga is aktív szereplője volt a könyvben bemutatott történéseknek, a Dialóg csoport néven ismert nagyváradi művészi csoportosulás tagjaként.
A csoport 1981-ben, a Képzőművészeti Szövetségnek a Bazár épületbeli emeleti termében tartotta első kiállítását, az utolsó közös tárlatokra pedig 1995-ben került sor, a szentendrei Vajda Lajos Pincében és a budapesti Vigadó Galériában. A másfél évtized alatt a Dialóg csoportban több mint háromtucatnyi művész fordult meg, akik javarészt a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemről kerültek ki, köztük Jovián György, Ioan Bunuş, Onucsan Miklós, Boné Rudolf, Sorin Vreme, Gerendi Anikó, Dorel Găină, Egyed Judit, U. Kerekes Gyöngyi, Kovács Károly, Dan Perjovschi, Lia Perjovschi.
A csoport művészi eszköztárában szerepeltek konceptuális törekvések, éppúgy mint a folyamatművészet, a performansz, vagy a transzavangárd. „Spontán módon csináltuk, anélkül, hogy ismertük volna az ideológiájukat, a komoly művészettörténeti hozadékukat” – emlékszik vissza Ujvárossy László. A Dialóg csoport tagjai országos visszhangot kiváltó kiállítások résztvevői voltak, melyek a bukaresti kritikusok, művészettörténészek érdeklődését is felkeltették. Ennek ellenére a spontán módon szerveződő, saját programmal nem rendelkező csoportosulás mostanáig nem volt beható kutatás tárgya. A kötet anyagának jelentős része egy Sapientia kutatási ösztöndíj eredménye.
A könyvet, mely az egyetem hallgatói számára kurzusanyag lesz, Ujvárossy László többek között a példamutatás szándékával állította össze, hogy diákjaiban tudatosuljék, Nagyvárad fajsúlyos képzőművészeti események színhelye volt az elmúlt évtizedekben. A szerző az anyagnak román nyelven való megjelentetését is tervezi.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.