
2011. április 14., 09:032011. április 14., 09:03
„Idén a festészettől elkanyarodva interdiszciplináris tematikájú területre kalandozunk, olyan tudományok határmesgyéjére, mint az antropológia, az orvostudomány-történet és a társadalomtörténet” – fogalmazott Gyarmati Zsolt, a csíkszeredai intézmény vezetője. A kiállítást bemutató tegnapi sajtótájékoztatón jelen volt dr. Matskási István, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, aki elmondta, a 14 kiállított múmiát speciálisan a témákhoz válogatták. „Bemutatunk olyan múmiákat, akiknek az élete és a teste is rejtélyes, családi történetek, sorsok elevenednek fel általuk” – fejtette ki Matskási, hozzátéve, magát a mumifikálódás jelenségét is szeretnék bemutatni az érdeklődőknek.
A szervezők szerint a múmiák egyfajta „időutazók” – 1994-ben, a váci Fehérek templomának felújítása során véletlenül egy rég elfeledett kriptára bukkantak, amelyet 1729–1731 között építettek, majd a lejáratot 1838-ban befalazták. A csaknem kétszáz éve feltáratlan koporsókban 265 holttestet találtak. A tudományos vizsgálatoknak köszönhetően sorsuk és koruk megelevenedik a nézők előtt. A mumifikálódott testek a hőmérsékletnek, a fenyőfa koporsónak és egyéb körülményeknek köszönhetően a természetes bomlás helyett lassan kiszáradtak. Az teszi igazán különlegessé a váci leletegyüttest, hogy a rendelkezésre álló halotti anyakönyvekből és a koporsók felirataiból ismert az egyének neve, neme, életkora, esetleg a halál oka, sőt adatok vannak a családra vonatkozóan is. Összesen 71 férfi és 77 nő életkora ismert, van köztük csecsemő, a legidősebb egyén pedig 95 esztendős korában hunyt el.
A Csíki Székely Múzeumban megnyílt tárlaton többek között egy szív nélküli apáca mumifikálódott teste is látható. „A teste bal oldalán, szíve tájékán egy körülbelül 8 cm átmérőjű nyílás található. Amikor ezt a testet megvizsgáltuk, kiderült, hogy a bordákat elfűrészelték, a szívét pedig kivették. A kérdés persze az, hogy miért? Gondoltunk a tetszhaláltól való félelemre, hogy esetleg azt kívánta, vegyék ki a szívét, ha meghal, nehogy élve temessék el. Erről a félelemről egy könyvet is írtak abban az időszakban” – mesélte dr. Pap Ildikó, a Magyar Természettudományi Múzeum embertani tárának igazgatója.
A ma megnyíló tárlatot július 31-éig lehet megtekinteni, a múzeum munkatársai csak 12 éven felülieknek ajánlják.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!