2011. április 14., 09:032011. április 14., 09:03
„Idén a festészettől elkanyarodva interdiszciplináris tematikájú területre kalandozunk, olyan tudományok határmesgyéjére, mint az antropológia, az orvostudomány-történet és a társadalomtörténet” – fogalmazott Gyarmati Zsolt, a csíkszeredai intézmény vezetője. A kiállítást bemutató tegnapi sajtótájékoztatón jelen volt dr. Matskási István, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, aki elmondta, a 14 kiállított múmiát speciálisan a témákhoz válogatták. „Bemutatunk olyan múmiákat, akiknek az élete és a teste is rejtélyes, családi történetek, sorsok elevenednek fel általuk” – fejtette ki Matskási, hozzátéve, magát a mumifikálódás jelenségét is szeretnék bemutatni az érdeklődőknek.
A szervezők szerint a múmiák egyfajta „időutazók” – 1994-ben, a váci Fehérek templomának felújítása során véletlenül egy rég elfeledett kriptára bukkantak, amelyet 1729–1731 között építettek, majd a lejáratot 1838-ban befalazták. A csaknem kétszáz éve feltáratlan koporsókban 265 holttestet találtak. A tudományos vizsgálatoknak köszönhetően sorsuk és koruk megelevenedik a nézők előtt. A mumifikálódott testek a hőmérsékletnek, a fenyőfa koporsónak és egyéb körülményeknek köszönhetően a természetes bomlás helyett lassan kiszáradtak. Az teszi igazán különlegessé a váci leletegyüttest, hogy a rendelkezésre álló halotti anyakönyvekből és a koporsók felirataiból ismert az egyének neve, neme, életkora, esetleg a halál oka, sőt adatok vannak a családra vonatkozóan is. Összesen 71 férfi és 77 nő életkora ismert, van köztük csecsemő, a legidősebb egyén pedig 95 esztendős korában hunyt el.
A Csíki Székely Múzeumban megnyílt tárlaton többek között egy szív nélküli apáca mumifikálódott teste is látható. „A teste bal oldalán, szíve tájékán egy körülbelül 8 cm átmérőjű nyílás található. Amikor ezt a testet megvizsgáltuk, kiderült, hogy a bordákat elfűrészelték, a szívét pedig kivették. A kérdés persze az, hogy miért? Gondoltunk a tetszhaláltól való félelemre, hogy esetleg azt kívánta, vegyék ki a szívét, ha meghal, nehogy élve temessék el. Erről a félelemről egy könyvet is írtak abban az időszakban” – mesélte dr. Pap Ildikó, a Magyar Természettudományi Múzeum embertani tárának igazgatója.
A ma megnyíló tárlatot július 31-éig lehet megtekinteni, a múzeum munkatársai csak 12 éven felülieknek ajánlják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!