A lázadás hajtóereje a fikció, amelynek köszönhetően folyamatosan fejlődik az emberiség, hiszen a képzelőerőnknek hála, a valóságnál mindig jobb létre vágyunk – fogalmazta meg az irodalom egyik legfontosabb szerepét Mario Vargas Llosa Nobel-díjas perui író, akit hétfőn avattak díszdoktorrá Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE).
2013. május 20., 16:072013. május 20., 16:07
A dél-amerikai írót Corin Braga, az egyetem Irodalom Tanszékének dékánja méltatta. „Mario Vargas Llosa többszólamú alkotása állandó védőbeszéd a fikció fontossága mellett az emberi lét meghatározásában. Abban a valóság az elképzelttel keveredik, az élet pedig a képzeleterő által teljesedik be” – értékelte a perui alkotó életművét Braga.
A Honoris Causa ünnepélyes átadása után Llosa a történetmondó szerepébe bújva időutazásra hívta a jelenlévőket, akik a fikció és az elbeszélés születésének lehettek tanúi. „Képzeljük el, ahogyan a bizonytalan körülmények között élő ősember történeteket mesélt a tűz köré gyűlt társainak. A kitalált eseményeknek, a képzelőerőnek köszönhetően megtapasztalhattak egy biztosabb, szabadabb, nyugodtabb és gazdagabb életet, amely potenciálisan elérhetővé vált. Az embert tulajdonképpen legősibb tevékenysége, a történetmesélés képessége különbözteti meg az állattól – a fantázia egy jobb életet mutatott, így lehetőséget adott arra, hogy kijöjjünk a barlangból” – fogalmazott Llosa.
Mint mondta, az író feladata, hogy a kitalált történéseket, a „kis hazugságokat” igaznak tüntesse fel alkotásában, hiszen az irodalomnak egyszerre kell szórakoztatnia és motiválnia a fejlődésre. Értelmezése szerint így az irodalom olvasása nem más, mint a valóság hiányosságainak felismerése. Az író rámutatott: a diktatúrák éppen azért harcoltak mindig is a fikció ellen, azért cenzúrázták a történeteket, mert felismerték társadalmi súlyukat, befolyásoló erejüket, veszélyesnek tartották az írókat, szellemi alkotókat.
„Szükségünk van álmodókra, olyan elbeszélőkre, akik az első mesélő ősember leszármazottai. Nem szabad hagynunk, hogy az irodalom eltűnjön, kiszoruljon az iskolákból és az egyetemekről, de azt sem engedhetjük, hogy manipuláló eszközzé váljon” – vallotta a 77 éves dél-amerikai író. Hangsúlyozta: az emberi evolúció és a történetmesélés együtt fejlődött, így kialakulhatott a szabad, önálló, a hatalom által nehezen átverhető, előítéletektől mentes egyén, aki országhatároktól függetlenül tiszteli és elfogadja társait. „A fikció része kell hogy legyen minden nyitott társadalomnak, hiszen az irodalommal céltudatos, a jobb életért cselekvő állampolgárok nevelhetők. Az irodalomnak köszönhetem életem legmélyebb és legfontosabb pillanatait – mint amilyen a kolozsvári díszdoktorrá avatás is” – hívta fel a figyelmet a Nobel-díjas alkotó.
Llosa már egy nappal korábban megérkezett a kincses városba, vasárnap ugyanis Az Ezeregyéjszaka meséi című drámájának bemutatóján vett részt feleségével együtt a román Nemzeti Színházban. Az előadás végén az író színészként is bemutatkozott a kolozsvári közönségnek, hiszen a szöveg utolsó sorait a darab főszereplőjével közösen olvasta fel. A perui szerzőt végül a színpadra is sikerült lecsábítani, ahol köszöntet mondott az állva tapsoló közönség fogadtatásának.
Mario Vargas Llosa kedden 12 órától közönségtalálkozón vesz részt a BBTE Irodalom Tanszékén, ahol Gabriel Liiceanu beszélget vele a legutóbb román nyelven megjelent műveiről. Az érdeklődőknek lehetőségük lesz kérdéseket feltenni Llosának, aki könyveit is dedikálja a beszélgetés végén.
A 77 éves írónak első, magyarul A város és a kutyák címmel megjelent regénye hozta meg az 1960-as években a nemzetközi elismertséget. 1995-ben megkapta a Cervantes-díjat, amely a legjelentősebb irodalmi elismerés a spanyol nyelven alkotóknak. Nobel-díjjal 2010-ben tüntették ki \"a hatalmi berendezkedések feltérképezéséért, és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért\".
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!