
2011. június 28., 07:382011. június 28., 07:38
A Visszatérésben egy Svédországban élő magyar zsidó nő, aki gyerekkorában egy erdélyi faluban élte túl a holokausztot, a Ceauşescu-diktatúra idején családjával látogat haza egykori szülőhelyére. „A film nagyon fontos eleme – hangsúlyozta a rendezőnő –, hogy a főszereplőnő gyökértelenné vált, vissza kell szereznie gyökereit, hogy élni, emlékezni és felejteni tudjon. Ahogy visszatérnek az emlékek, úgy válik erre képessé.” Elek Judit a film másik fő gondolataként fogalmazta meg, hogy mindkét diktatúra gyilkos, s hogy ölni sokféleképpen lehet. Úgy is, ahogy a romániai diktatúra a Sándor nevű szereplőt öngyilkosságba kergeti azzal, hogy mindenütt, még a magánéletben is jelen van.
A főszerepet alakító Kathleen Gati elmondta: román–magyar családban született, szülei Kanadába mentek, Amerikában él, és úgy érzi, nagyon sokban hasonlít a főhősre. Ő sem igen tudja, hol vannak a gyökerei, de ma már energiát tud meríteni múltjának szép emlékeiből.
Elek Judit arról is beszélt filmje magyar fogadtatásával kapcsolatban, hogy noha már 17 éve tervezte a Visszatérést, úgy látja, Magyarországon ma is nagyon aktuális a téma. „Olyan hangok erősödtek meg, támadtak fel, amelyeket csakis neofasisztának lehet nevezni. Nem tömegekről van szó, de nagyon hangosak. Ennek legfőbb oka az, hogy rosszul volt eltemetve mindaz, ami Magyarországon a két háború között és a második világháborúban volt. A magyar társadalom nem nézett szembe azzal, ami történt. A szembenézés fájdalmas, és ezt sokan nem szeretik, de már nagyon sokan értik, hogy e nélkül nem lehet továbbjutni, és egyre többen lesznek, akik megértik” – mondta.
Végül hozzátette: „Semmi nem fekete vagy fehér, tudni kell megbocsátani. Ez nem vonatkozik azokra, akik gyilkoltak, de azoknak, akik a helyzet túszaivá lettek, vagy gyávák voltak, élni akartak, azoknak meg kell bocsátani. A film arról szól, hogy miből mi lesz, mi hová vezet, hogy a gyerekeink ezt ne éljék át” – foglalta össze a rendező. A sajtóértekezlet után az orosz újságírók közül többen odamentek a rendezőhöz, és meghatottan mondtak köszönetet a filmért. A Visszatérés díszbemutatója, amelyen első ízben látja majd külföldi közönség, kedden lesz.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
szóljon hozzá!