
Meglehetősen kevés érdeklődőt vonzott az idei, immár ötödik alkalommal megszervezett Kolozsvári Ünnepi Könyvhét.
2015. június 07., 16:112015. június 07., 16:11
Egyrészt azért, mert a budapesti „anyarendezvénnyel\" egy időben tartották, így a legtöbb magyarországi kiadó inkább a Vörösmarty téri nagy eseményre összpontosított, és a kolozsvári Fogoly utcában kevés kiadó kínálta a portékáját.
Másrészt ismét bebizonyosodott, hogy a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) ideje alatt semmi egyebet nem érdemes szervezni a városban, hiszen úgysem lehet felvenni a versenyt a több száz film csábításával. A szervezők mindenesetre tanultak a történtekből, hiszen a következő kolozsvári könyvhetet egy hónappal a budapesti rendezvény – és a TIFF – előtt szervezik.
A rendezvénysorozat keretében szombaton a kora délutáni órákban mindössze néhány érdeklődő jelenlétében beszélgetett H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó vezetője, a társszervező Romániai Könyves Céh alelnöke és Király László költő, műfordító a 75 éve elhunyt Mihail Afanaszjevics Bulgakov életéről, munkásságáról.
Amint H. Szabó Gyula elmondta, Bulgakov „a századelő sugárzó irodalmi életében\" kezdte a pályafutását. „Ekkorra megszűnt a cári cenzúra – ami egyébként kíméletlen volt, a cenzúra intézményét ők találták fel. Lenin idejében gyakorlatilag mindenki azt írt, amit akart, oda utazott, ahova akart, csak Sztálin vonta ismét ellenőrzése alá a művészetet, és zárta le az országhatárokat\" – tette hozzá Király László, emlékeztetve, hogy a Szovjet Írószövetség 1931-es megalakulásával ért véget a „nagy szabadság\" az irodalomban.
A kijevi családból származó fiatal orvos, Bulgakov Moszkvába kerül, Fehér gárda című első regényéből készült színdarabja nagy sikert arat. Az irodalomra nehezedő egyre nagyobb nyomás, a cenzúra azonban hamar sarokba szorítja az írót, aki egy időben meglehetős anyagi gondokkal közd, darabjait nem mutatják be, írásait nem publikálják.
Kilátástalan helyzetét egyenesen Sztálinnak panaszolja el, kezdetben álnéven írt leveleket küldözget a diktátornak, majd nyíltan panaszkodik neki az íróméltóságán esett csorbákról, bevallva, hogy „nem barátja ugyan a rendszernek\", de megérdemli, hogy megélhessen az írásaiból. Sztálin e levele után felhívja telefonon, és megkérdi, mit szeretne – a beszélgetés révén kerül segédrendezőként a híres moszkvai Művész Színházba, ahol egy előadásban színészként is sikerrel mutatkozik be. Fő művén, A Mester és Margaritán halálos ágyán is dolgozott.
A könyvhét keretében többek között Dimény H. Árpád első verseskötetét, a Méhes György-debütdíjjal jutalmazott Apatológiát is bemutatták a kolozsvári közönségnek. A cím – az apa és a patológia szavak összevonása – az apa halálával járó trauma feldolgozására utal, a kötet három ciklusából a középső, ezeket a „sötét tónusú\" verseket foglalja magában.
A könyv első ciklusa párkapcsolati lírát, míg az utolsó szerepverseket tartalmaz: apja anyjához címzett elképzelt leveleit. Az 1977-es születésű költő viszonylag kései debütálása részben annak köszönhető, hogy annak idején nem jutott be az egyetemre, így nem tudott részt venni a „pezsgő kolozsvári előretolt helyőrséges\" irodalmi életben, másrészt napilapos újságíróként és három gyerekes családapaként sokáig nem jutott ideje versírásra. Mostanra azonban sikerült időt szakítani rá, hiszen az első kötet után már javában készül a második is.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
szóljon hozzá!