
Meglehetősen kevés érdeklődőt vonzott az idei, immár ötödik alkalommal megszervezett Kolozsvári Ünnepi Könyvhét.
2015. június 07., 16:112015. június 07., 16:11
Egyrészt azért, mert a budapesti „anyarendezvénnyel\" egy időben tartották, így a legtöbb magyarországi kiadó inkább a Vörösmarty téri nagy eseményre összpontosított, és a kolozsvári Fogoly utcában kevés kiadó kínálta a portékáját.
Másrészt ismét bebizonyosodott, hogy a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) ideje alatt semmi egyebet nem érdemes szervezni a városban, hiszen úgysem lehet felvenni a versenyt a több száz film csábításával. A szervezők mindenesetre tanultak a történtekből, hiszen a következő kolozsvári könyvhetet egy hónappal a budapesti rendezvény – és a TIFF – előtt szervezik.
A rendezvénysorozat keretében szombaton a kora délutáni órákban mindössze néhány érdeklődő jelenlétében beszélgetett H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó vezetője, a társszervező Romániai Könyves Céh alelnöke és Király László költő, műfordító a 75 éve elhunyt Mihail Afanaszjevics Bulgakov életéről, munkásságáról.
Amint H. Szabó Gyula elmondta, Bulgakov „a századelő sugárzó irodalmi életében\" kezdte a pályafutását. „Ekkorra megszűnt a cári cenzúra – ami egyébként kíméletlen volt, a cenzúra intézményét ők találták fel. Lenin idejében gyakorlatilag mindenki azt írt, amit akart, oda utazott, ahova akart, csak Sztálin vonta ismét ellenőrzése alá a művészetet, és zárta le az országhatárokat\" – tette hozzá Király László, emlékeztetve, hogy a Szovjet Írószövetség 1931-es megalakulásával ért véget a „nagy szabadság\" az irodalomban.
A kijevi családból származó fiatal orvos, Bulgakov Moszkvába kerül, Fehér gárda című első regényéből készült színdarabja nagy sikert arat. Az irodalomra nehezedő egyre nagyobb nyomás, a cenzúra azonban hamar sarokba szorítja az írót, aki egy időben meglehetős anyagi gondokkal közd, darabjait nem mutatják be, írásait nem publikálják.
Kilátástalan helyzetét egyenesen Sztálinnak panaszolja el, kezdetben álnéven írt leveleket küldözget a diktátornak, majd nyíltan panaszkodik neki az íróméltóságán esett csorbákról, bevallva, hogy „nem barátja ugyan a rendszernek\", de megérdemli, hogy megélhessen az írásaiból. Sztálin e levele után felhívja telefonon, és megkérdi, mit szeretne – a beszélgetés révén kerül segédrendezőként a híres moszkvai Művész Színházba, ahol egy előadásban színészként is sikerrel mutatkozik be. Fő művén, A Mester és Margaritán halálos ágyán is dolgozott.
A könyvhét keretében többek között Dimény H. Árpád első verseskötetét, a Méhes György-debütdíjjal jutalmazott Apatológiát is bemutatták a kolozsvári közönségnek. A cím – az apa és a patológia szavak összevonása – az apa halálával járó trauma feldolgozására utal, a kötet három ciklusából a középső, ezeket a „sötét tónusú\" verseket foglalja magában.
A könyv első ciklusa párkapcsolati lírát, míg az utolsó szerepverseket tartalmaz: apja anyjához címzett elképzelt leveleit. Az 1977-es születésű költő viszonylag kései debütálása részben annak köszönhető, hogy annak idején nem jutott be az egyetemre, így nem tudott részt venni a „pezsgő kolozsvári előretolt helyőrséges\" irodalmi életben, másrészt napilapos újságíróként és három gyerekes családapaként sokáig nem jutott ideje versírásra. Mostanra azonban sikerült időt szakítani rá, hiszen az első kötet után már javában készül a második is.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!