Fotó: Facebook/Liszt Intézet Bukarest
Hosszújáratban címmel a Pest és a Duna-delta között közlekedő egykori folyami gőzhajójáratok több mint másfél évszázados történetét bemutató kiállítás nyílik szombaton a temesvári Víz Múzeumában – tudatta a Liszt Intézet bukaresti központja és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum.
2023. december 13., 21:002023. december 13., 21:00
2023. december 13., 21:012023. december 13., 21:01
Az MTI-hez szerdán eljuttatott közlemény felidézte, hogy a két szervező együttműködése nem új keletű: ennek gyümölcseként a bukaresti magyar kulturális intézet az elmúlt években több kiállításon mutatta be Bukarestben és más romániai helyszíneken a magyar közlekedés történelmét. A Kalandra fel! Budapest-Konstantinápoly túraút, 1912 című kiállítás az autózás kezdeteit, a Kisföldalatti 125 című kiállítás pedig a budapesti millenniumi földalatti történetét idézte fel.
2021-ben a Gőzhajóval Bécstől Konstantinápolyig című kiállítás-sorozat a dunai gőzhajózás kezdeteibe, a 2022-ben négy romániai helyszínen is bemutatott Kihívások és válaszok a Dunán – Magyarország és a dunai hajózás a két világháború között című kiállítás pedig az első világháborút követően a dunai hajózásban bekövetkezett jelentős változásokba nyújtott betekintést.
Kósa András László, a Liszt Intézet bukaresti központjának igazgatója szerint a dunai régió története erőteljes integrációs és sokkhatásszerű dezintegrációs hullámok folyamataként is leírható, melyek jelentősen tágították-szűkítették a dunai vízi út kínálta lehetőségeket.
„A gőzhajójáratok összekötnek, amikor a térség integrálódik, és megszakadnak, amikor falak emelkednek az államok határain. Vagyis a dunai gőzhajójáratok áttekintése révén egy olyan olvasattal gazdagodhat a látogató, mely a közlekedéstörténet nyelvén teszi megérthetővé az integráció és dezintegráció megtapasztalását a dunai államok társadalmai között” – fogalmazott meghívójában az intézményvezető.
A tárlaton az archív felvételek mellett korabeli térképeket, menetrendeket, hajómodelleket és rövid filmhíradókat is megtekinthetnek az érdeklődők.
A kiállítás Temesváron 2024. február 29-ig látogatható, ezt követően Bukarestben, majd – Románia három dunai kikötővárosában – Szörényváron (Turnu Severin), Galacon (Galați) és Tulceán tekinthetik meg az érdeklődők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
A nagybányai festőiskola megalapításának 130. évfordulója alkalmából rendeznek a legendás művésztelep első száz évét bemutató kiállítást a román fővárosban, a Liszt Intézet bukaresti központjában – közölte a szervező intézmény.
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek.
Elhunyt Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő, rendező, érdemes és kiváló művész. A József Attila Színház örökös tagját 81 éves korában, szerdán érte a halál – tudatta a színház az MTI-vel.
Ádám Gyula grafikus, fotóművész Két világ emberei című fotókiállítását nyitják meg január 29-én, csütörtökön 18 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban.
A magyar kormány meghirdette a Kós Károly Program 2026. évi pályázatát, melyet a Kárpát-medence területén működő tájházak támogatására indítottak el.
Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át az elismerést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!