Megnyitották az Anasztázia Hercegnő Aukciós Házat Nagyváradon, a tulajdonosok az árverések mellett kiállításokat, kulturális kávéházat és restaurátoroktatást is terveznek.
2014. június 16., 18:102014. június 16., 18:10
Nagyvárad múltbeli gazdag és értékes művészetének újjászületésesére és fellendítésére törekszik a vasárnap délután megnyitott Anasztázia Hercegnő Aukciós Ház, amely az árverések mellett kiállításokat, kulturális kávéházat és restaurátoroktatást is tervez. A Varadinum Vonósnégyes által biztosított zenei aláfestés közepette a földszinten kortárs művészek munkáit lehetett megtekinteni, míg az emeleten már múlt századi alkotók festményei és antik bútorok is láthatók
A kortárs temesvári Bogdan Tomşa munkáitól Kristófi Enikő, Tibor Ernő vagy éppen Jovián György alkotásaiig változatos alkotásokat válogattak össze az első kiállításra, hogy a tiszta színektől az expresszionista absztrakción át a nagybányai iskoláig nyúlóan minden igényt kielégítsenek. Indig Dávid, az aukciós ház kurátora rámutatott arra, hogy a városban nincs túl sok hely, amely felvállalná a kulturális eseményeket, így ez a „gyermeki álomból létrejött” ház szeretné pótolni a hiányt.
„Mi vagyunk a kilencedik aukciós ház Romániában” – magyarázta lapunknak az egyik alapító, Fóris Sándor György. De, hogy miért pont Váradon nyitotta meg kapuit? „Mert váradi vagyok, és imádom a városomat. Több mint 900 éves, ennél csak Gyulafehérvár régebbi. Itt volt egy rés, amit be kellett tölteni” – magyarázta az üzletember, aki rámutatott, hogy a névválasztás is magáért beszél, hiszen II. Miklós cár legkisebb lányának neve „a láncok elszakítását” jelenti, a művészet iránti rajongása mellett a személye köré épült mítoszok révén a remény szimbólumává vált.
Fóris a kiállításokba nem szól bele, magát üzletembernek tartja, a műtárgyakat pedig időtálló befektetésnek. Tájékoztatása alapján jelenleg a bukaresti házak érik el a legtöbb eladást, de meggyőződése, hogy „hercegnője” is felzárkózik majd, és hazai, valamint külföldi üzleteket egyaránt lebonyolíthat. Bevallása szerint, ha valakinek épp pénzre van szüksége vagy csak értékesíteni akar egy értékes műtárgyat, az nem „zaciba” viszi, hanem aukciós házba, ahol a művelődésügyi minisztérium által akkreditált szakemberek értékelik fel, és lehet, hogy az mondjuk ezer eurós kikiáltási árral kezd, mégis 15 ezer eurót fizet majd érte valamely gyűjtő.
Fóris Sándor komoly kiállításokat is ígért, ám egyelőre titokzatosan csak annyit mondott: „Nagyon nagy kiállítások lesznek itt, amelyek a világon először itt lesznek láthatók, innen indulnak New Yorkba. Ennél többet viszont még nem árulhatok el.”
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!