Sütő Andrásra, a politikus íróra, a közszereplőre emlékeztek szombaton Marosvásárhelyen. A Sütő András Baráti Egyesület délután megkoszorúzta a református temetőben a 88 éve, 1927. június 17-én született író síremlékét, majd este a Bernády-házban tartottak megemlékező rendezvényt.
2015. június 21., 19:312015. június 21., 19:31
Az érdeklődőket ezen az eseményen Demeter József, szászrégeni református lelkipásztor, a Sütő András Baráti Egyesület alapító tagja és jelenlegi elnöke köszöntötte, akit rokoni szálak is fűztek az íróhoz: édesanyja és Sütő András édesanyja testvérek voltak.
A megemlékezés filmvetítéssel kezdődött: Sütő András 1990. február 10-ei beszédét láthatta és hallhatta a közönség, amelyet a gyertyás-könyves tüntetésen mondott el, azon a rendezvényen, amelyen százezer marosvásárhelyi menetelt némán végig a városon az anyanyelvű oktatásért, a nemzeti kisebbségeket illető jogokért.
Aztán megrázó filmkockák követték egymást: véres arcú emberek, románok és magyarok, akik közül egyeseket a helyi pópa biztatott, hogy jöjjenek Marosvásárhelyre rendet rakni a magyarok között, míg mások bízva az igazságszolgáltatásban, vagy az adott szóban, áldozattá váltak. Kincses Előd ügyvéd, az RMDSZ egykori alapító tagja emlékezett 1989 novemberére, amikor névnapján köszöntötte fel az írót, szekusok őrizték az író házát, és arra, hogy 1989 karácsonyán Sütő Andrást közfelkiáltással választották a frissen megalakult RMDSZ elnökévé.
A politikai szerepvállalás és a közéleti elkötelezettség nem választható szét Sütő András esetében, de közéleti szerepvállalását az írói munkásságától sem lehet különválasztani. Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke két, Sütőhöz hasonló személyiséget is említett: Király Károlyt, aki egy sajátos életpályát futott be a pártfunkcionáriustól az ellenállóig, Domokos Gézát, aki a moszkvai egyetemtől jutott el a Kriterion Könyvkiadó működtetéséig, amely az erdélyi magyarság kulturális és identitásmegtartó intézménye volt évtizedekig.
Az Anyám könnyű álmot ígér című könyve szerinte mérföldköve volt az egész romániai magyar irodalomnak és közgondolkodásnak, az értelmiségi magatartásnak: „egy nemzedéknek az illúziókkal való leszámolása volt ez a könyv”. Áldozatot vállalni, lázadni, szembefordulni a hatalommal, vagy lemondani a határozott célokról – az volt akkor a kérdés, amit az értelmiségiek önmaguknak feltehettek. Aztán 1989. decemberében ugyanezekkel a dilemmákkal szembesültek, akik politikai szerepet vállaltak, vagy azok, akik hozzá akartak járulni a társadalmi változásokhoz.
„Sütő András nagyon radikális gondolkodó volt, aki nem fogadott el kompromisszumokat, ami a célokat illette” – mutatott rá Markó, mulasztásnak nevezve azt, hogy „félbehagytuk az alkotói pályának a kultuszát”, és itt Sütő mellett Székely Jánosra is utalt, aki ugyan közéleti szerepet nem vállalt, de „irodalmi köntösben küzdött az igazságért”, Kós Károlyra, aki Trianon után hazatért Erdélybe, és nem Budapestet választotta, valamint Bánffy Miklósra, aki 1926-ban tért haza Erdélybe.
A megemlékezés végén Lázok János, a Sütő András-monográfia készítője vehette át a Sütő András Baráti Egyesület díját: egy Hunyadi László által készített bronzplakettet az író portréjával. Az ünnepi hangulathoz hozzájárult Zágoni Előd gordonkaművész is, aki Bach-tételeket játszott.
A megemlékezés vasárnap Sütő András szülőfalujában, Pusztakamaráson folytatódott ünnepi istentisztelettel, a szülői ház meglátogatásával, valamint az író szülei sírjának meglátogatásával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!