Hirdetés

A halál rítusa a népi kultúrában

•  Fotó: Balázs Katalin

Fotó: Balázs Katalin

Balázs Lajos néprajzkutató a halálhoz kapcsolódó szokásvilágról tartott előadást Gyergyóremetén, a rendezvény a magyar kultúra napjának megünneplésébe illeszkedett.

Balázs Katalin

2016. január 22., 13:532016. január 22., 13:53

A néprajzkutató negyvenéves, főként Csíkszentdomokoson végzett gyűjtőmunkájának egyik szeletét mutatta be. A magyar kultúrában a nagy sorsfordulók, a születés, házasodás mellett helye van a halál rítusának is – hangzott el az előadáson.

„A népi kultúrában a halál tagadása az életnek, a harmadik sorsforduló, mintegy átmenet a társadalmi létből a társadalmi nemlétbe. Olyan tényállása az emberi létnek, amit utoljára következik be, társa és ellenpólusa az első sorsfordulónak, a születésnek” – nyújtott leegyszerűsített meghatározást előadása témájáról Balázs Lajos. Mint kifejtette, a temető valósítja meg a falu kettéosztottságát, hiszen van egy településen belül élő és egy halott falu, a kettő között pedig szimmetriának kell lennie. Ahol felborul az egyensúly, arról „beszél” a temető, jelzi, hogy a közösség veszélyben van.

Angyalok kara helyett komák közösségébe

A népi kultúrában szomszédok között élt az ember, és szomszédok szorítanak neki helyet végső lakása számára. „A parasztember nem képes arra, hogy az odaát fogalmán valami számára ismeretlent értsen. Az angyalok kara, Szent Péter a kulcsokkal, a mennyország nehezen fér bele képzeletébe, inkább arra gondol, hogy korábban eltávozott rokonaival, szomszédaival kerül újra egy társaságba. A halál szinonimájaként használják azt a kifejezést is, hogy megtért az őseihez: nem idegen társaság tehát, és ez megnyugtató a még élő ember számára” – mondta a néprajzkutató, aki ebben látja a népi teológia lényegét.

„Minden sorsforduló előbb mentális, lélektani szinten jelentkezik, tehát van egy láthatatlan valósága. Ez a valóság is része a népi kultúrának. A paraszti társadalomban a láthatatlan valóság ideje a 60–70 esztendős korra, pontosabban az álmatlan éjszakákra tehető” – fejtette ki Balázs Lajos. Kitért arra is, hogy a halál nem más, mint utazás, elmenetel az életből, elbúcsúzás a hozzátartozóktól, elválás önmagunktól is: erről szól a megkerítés katartikus rítusa. A Csíkszentdomokoson élő szokásról a néprajzkutató úgy tartja, a honfoglalás, sőt a kereszténység előtti korból maradt meg, és mivel nem találta analóg párját a magyar népi kultúrában, úgy gondolja, egy itt letelepedett törzs hagyatékáról van szó.

„Amikor az ember még nem halott, de már nem is él, hívják az asszonyt. Majdnem minden 3-4 utcában van ennek szakértője, aki szentelt gyertyát gyújt és a fejtől indulva körbejárja a testet. Amíg a fejig újra visszaér, három Miatyánkot, három Üdvözlégyet és három Hiszekegyet mond el a megkerítő, lassan az égő gyertyával körbejárja, körberajzolja a testet, és amikor a fejhez visszaér, akkor mondja: „menj ki én lelkem a testből, fogadjon az Úr Jézus a karjai közé, szabadítson meg a sátántól, hogy ne hághasson meg” – mondta el a kutató.

Az egyetemes gondolkodásban a kör és a láng azok az eszközök, amivel védelmet biztosítunk valami ellenében: a körön kívül rekeszteni a rosszat. „Ezért járnak húsvétkor határt kerülni, hogy a csapásoktól megvédjék a termést. Itt a lelket kell megvédeni, és ezzel, mintegy védelmi burokban indul a lélek a túlvilág felé” – mondta a kutató, aki szerint ez a rítus azt bizonyíthatja, hogy az embert két részletben temették: külön a lelkét és külön a testét.

Aki odaát is csak önmagára támaszkodhat

Szintén Csíkszentdomokoson rögzített egy szokást Balázs Lajos, a gyertyapálcák szerepét. Az ezzel megbízott a temetésre két pálcát készít, héjától megtisztítja a faágakat, 1–1,2 méteres hoszszúra vágja. Ez kerül a koporsóba, a test mellé, vagy a gödörbe, a koporsó mellé. Ezzel a két pálcával indul el a lélek a Jordán vize felé, mert a Jordán vizén túl van az ígéret földje. Át kell menni a folyón, hogy a lélek révbe juthasson, és a lélek elindul az itthoni két pálcával.

„Tessék meglátni ebben a paraszt ember pragmatizmusát: tudja, az elhunyt odaát is csak önmagára támaszkodhat és nem is fogadna el segítséget. Így nem helyeznek pénzt a koporsóba, hogy a ladikost megfizesse a halott lelke, hanem rózsafüzért tesznek az asszony kezébe jelképként, hogy leimádkozta az átkelés jogát” – fejtette ki Balázs Lajos.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 01., szerda

Értékmentő, -gyűjtő, -őrző és továbbadó munkát végez az Erdélyi Zeneszerzők Archívuma

Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.

Értékmentő, -gyűjtő, -őrző és továbbadó munkát végez az Erdélyi Zeneszerzők Archívuma
Hirdetés
2026. március 31., kedd

Fesztiváldíjas lett az Aradi Kamaraszínház Tatabányán, ahol bemutatták a „Harsányi-összest”

Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.

Fesztiváldíjas lett az Aradi Kamaraszínház Tatabányán, ahol bemutatták a „Harsányi-összest”
2026. március 30., hétfő

Gyermekoperát mutatnak be Kolozsváron ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében

Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Gyermekoperát mutatnak be Kolozsváron ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében
2026. március 30., hétfő

Meghalt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító

Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.

Meghalt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító
Hirdetés
2026. március 29., vasárnap

Kallós 100: nyitógálával rajtolt el az emlékév Kolozsváron

Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.

Kallós 100: nyitógálával rajtolt el az emlékév Kolozsváron
2026. március 27., péntek

Ment-e a színház által a világ elébb? – Bogdán Zsolt színművész világnapi kérdésfelvetései

Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.

Ment-e a színház által a világ elébb? – Bogdán Zsolt színművész világnapi kérdésfelvetései
2026. március 26., csütörtök

Színházi világnap: gazdag programkínálattal ünnepelnek Sepsiszentgyörgyön

Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.

Színházi világnap: gazdag programkínálattal ünnepelnek Sepsiszentgyörgyön
Hirdetés
2026. március 24., kedd

Kolozsváron és a közmédián is tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt

A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.

Kolozsváron és a közmédián is tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt
2026. március 24., kedd

Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.

Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája
2026. március 23., hétfő

Szatmárnémetiben rendez Ionesco-darabot Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója

Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.

Szatmárnémetiben rendez Ionesco-darabot Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója
Hirdetés
Hirdetés